Akár tíz százalékkal is eshet az új építésű lakások ára

A költségvetést július 20-án – vélhetően – elfogadja a parlament. A jövő évre várt 4,1 százalékos GDP-bővülési prognózis nem túl optimista?

Nem. Az elmúlt öt évből háromban 4 százalék feletti volt a bővülés, az idei első negyedévben pedig 4,8. A prognózist az elemzők jó része is teljesíthetőnek tartja, s ezt támasztja alá a Pénzügyminisztérium várakozása is – amely korábban nemzetgazdasági tárcaként a leghitelesebb előrejelzéseket adta. A költségvetés céljai nemzeti érdeket szolgálnak, tervezése megfontolt, a számok megalapozottak.

Miből lesz növekedés? Az uniós pénzeknek mekkora szerepük van benne, s mi lesz majd 2020 után, ha véget ér az „ingyenpénzek” korszaka?

A 20 ezermilliárd forintos büdzséből 4 ezermilliárdot fordítunk fejlesztésekre. Ebből kétezret például közúthálózatra és a logisztikai központokra, ebben nincs is EU-pénz, a másik 2 ezermilliárd 1400 milliárd forint uniós és 600 milliárd forintos nemzeti finanszírozásból tevődik össze. A várt gazdasági növekedés fő pillérei a növekvő reálkeresetek, az ipar teljesítménye, az export, a mezőgazdaság és a szolgáltató szektor szárnyalása. Kérdésére válaszolva: a magyar gazdaság már most is önállóan megállja a helyét, 2020-ig pedig tovább erősödik: az uniós források nélkül is számottevő növekedés vár a magyar gazdaságra. Amúgy nem nevezném az uniós forrásokat ingyenpénznek, számos dologról lemondtunk érte cserébe, például a vámokról. A támogatásokkal pedig nemcsak a volt szocialista országok jártak jól, hanem a nettó befizetők is.

A büdzsét 311 forint-euró árfolyammal kalkulálták, a minap 330 környékén is járt. Nem kell új költségvetés?

Kétségtelen tény, hogy ez sokunkat „sokkolt”, de ez egy rövid távú árfolyammozgás volt, azóta némileg korrigált is. Nézzük majd meg, mi fog történni középtávon. A jegybank azért van, hogy figyelje a folyamatokat, s ha szükséges, beavatkozzon. Az ön által említett gyengülésnek voltak nyertesei is, például az exportőrök. Tehát nem kell újraírni a büdzsét!

A költségvetési tartalékot az idei másfélszeresére, 360 milliárd forintra emelték. Miért?

Európában a migráció miatt keletkezett politikai feszültségek gazdaságiba is átcsaphatnak, ezért azt gondoltuk, nem árt tartalékolni, illetve jelentős kiadásokkal fog járni, ha nő a migrációs nyomás – és ez az ENSZ jelentése szerint is dinamikusan emelkedni fog. Ez esetben a költségvetésben szereplő más tételekhez nem kell hozzányúlni, nem kell elvenni belőlük.

Az ország biztonságának növelését mi indokolja? Hiszen a kerítéssel eddig sikeresen megvédték az országot, s a belbiztonság is jó. Mi az a pluszveszélyforrás, feladat, cél, amely miatt nagyobb kiadással számolnak?

A rendszerváltás óta nem volt olyan időszak, amikor a magyar honvédség felszereléseinek, eszközeinek cseréjét nagymértékben lehetett volna megújítani, növelni. Az országnak képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát, az állampolgárok biztonságát garantálnia kell! Erre, a közbiztonsági célokra, a határok védelmére, valamint a rendvédelmi életpályamodellre fordítjuk a 350 milliárd forintot.

Elvitathatatlan, hogy a kormány az elmúlt években és a jövőben is rengeteg pénzt költ a magyar családokra. De a családi pótlék és a gyes összege nem emelkedik…

Ez egy régi vita, hogy a családi pótlékot emeljük, vagy adókedvezményt vezessünk be. A Fidesz úgy döntött, hogy utóbbit preferálja, ráadásul úgy, hogy minél több gyermeket vállal valaki, annál nagyobb kedvezményt kap. De emellett az egygyermekeseket is támogatjuk. A magyar családoknál jövőre 350 milliárd forintot hagyunk adókedvezmény és egyéb más – CSOK nélkül számított – támogatások formájában. A kritikusoknak abban igazuk van, hogy még több ponton kéne emelni a támogatásokat, mi is szeretnénk, de csak addig nyújtózhatunk, ameddig a takarónk ér.

Úgy tűnik, hogy 2020-tól megszűnik az új építésű lakások esetében alkalmazható, 5 százalékos kedvezményes áfakulcs. Mekkora áremelkedésre számít a kedvezményes kulcs kivezetése miatt?

2020. januárig olyan mértékű ingatlanfejlesztés valósul meg, amely túlkínálatot okoz, így több mint 10 százalékos árcsökkenésre számítok a lakáspiacon.

Térjünk ki a béren kívüli juttatásokra! A cafeteriarendszert átszabják. Miért?

Összegszerűen nem változik: a közszférában 200 ezer, a versenyszférában 450 ezer forint lesz a béren kívüli kedvezményesen adható juttatások felső korlátja, egyedüliként megmarad a Szép-kártya. Azt szeretnénk elérni, hogy a béren kívüli juttatások köre szűküljön, ellenben a bérek emelkedjenek.

A közszférában mikor lesz béremelés?

Ha a 360 milliárdos tartalékhoz nem kell hozzányúlni, akkor ez alapja lehet az emelésnek. Jövő nyáron megnézzük, hogy állunk, s ha a pénzek nem lettek felhasználva, akkor emelünk.

És ha hozzá kell nyúlni?

A kormány e területen is előre akar lépni: ez 2020-ban prioritás lesz.

Miközben a kormány célja a teljes foglalkoztatás megteremtése, sok vállalkozó arra panaszkodik, hogy nem talál munkaerőt. Hogyan lehet feloldani ezt az ellentmondást?

Képzéssel.

Az éveket, évtizedeket is igénybe vesz, a vállalkozóknak pedig most kell a munkáskéz, a szürkeállomány.

Átképzésekkel részben áthidalható a probléma. A duális képzés első eredményei is rövidesen láthatók lesznek. Fontos tartalékokat látok a közmunkások versenyszférába integrálásában is.

A kismamák munkaerőpiaci integrálása, a részmunkaidős foglalkoztatás nem egy sikersztori. Miért?

Ezzel kapcsolatban valóban vannak még adósságaink, hogy nagyobb lehetőségeket biztosítsunk a gyermeket vállaló édesanyáknak. Látni kell azonban, hogy a munkaadók sem fogékonyak erre a foglalkoztatási módra, holott azt gondolnám, nyolc órában két négyórás alkalmazottat foglalkoztatni nagyobb hatékonyságot eredményez, mint egy nyolcórásat. A másik célcsoport, akiket még jobban be szeretnénk vonni a munka világába, a nyugdíjasok. Esetükben nagy és pozitív változás, hogy ugyanazt a kedvezményt kapják foglalkoztatásuk kapcsán, mint a nyugdíjas-szövetkezetek tagjai: az szja-n felül semmilyen terhet nem kell fizetniük.

A külföldre vándorolt fiatalokat, középkorúakat hogyan lehet hazacsábítani?

Az Eurostat május végi adataiból kiderült, hogy európai összevetésben továbbra sem nagy a számuk: tavaly 325 ezer ember, a 20–64 éves korosztály 5,2 százaléka dolgozott más uniós tagállamban, ami a 28 tagú EU-ban a 13. helyet jelenti. Véleményem szerint, ha valaki külföldre megy tapasztalatot szerezni, tőkét felhalmozni, az pozitív. Kint azonban drágább az élet, magasabbak a lakbérek, távol vannak a barátok, rokonok. Ha a munkavállalók a kinti keresetük 60-70 százalékát megkapják itthon, hazajönnek. Mohácsi vagyok, nálunk a vágóhídon ötszáz embert foglalkoztatnak, több mint százan jöttek már haza Nyugat-Európából. A Nemzeti Versenyképességi Tanács által megfogalmazottak szerint a nyár végére elkészülhet az a javaslatcsomag, amelynek végrehajtásával 2030-ra elérhetjük az osztrák életszínvonal 86 százalékát. Azt gondolom, hogy az elvándorlás ilyen minimális különbség esetén nem lesz markáns.

A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja