Folytatódik a minőségi sörök térnyerése

Keresztbe tesz a szektornak a száraz november?

Nem érzékelhető a hatása, a negyedik negyedéves eredményeket annál látványosabban húzhatja felfelé az október 23-i és a november 1-jei hosszú hétvége. Tapasztalataink szerint nemcsak a vendéglátóipari egységek s velük együtt a csapolt sör forgalma ugrott meg, hanem a bolti értékesítés is számottevően nőtt, a többlet pedig a visszajelzések szerint nem a hipermarketeknél, hanem inkább a kisboltok, trafikok sörhűtőiben csapódott le.

Az egy főre eső hazai éves sörfogyasztás 65 liter. Ön megelőzi annyival az átlagot, hogy akár cseh vagy német útlevelet is érdemelne.

Van némi elmaradásom. A kulturált alkoholfogyasztás híve vagyok, fontos számomra az egészséges életmód és a sport, de persze ettől még előfordul, hogy kifejezetten jólesik egy korsó sör.

Feljebb kúszhat belátható időn belül a mutató, vagy a magyar sörpiac inkább „csak” minőségben fejlődik?

Nemcsak minőségben, mennyiségben is további fejlődés várhat a hazai sörfogyasztásra a következő években. Bár ma még jóval az európai átlag alatt vagyunk, a konvergencia jegyében Magyarországnak közelednie kell vásárlóerőben és a fogyasztási szokások terén is a kontinentális középértékhez, azaz a legurított literek mentén is zárulhat az olló. A közelmúltban pedig egyértelművé vált, hogy egyre igényesebbek a magyar sörfogyasztók, elsődlegesen a minőséget és az élményt keresik.

A japán Asahi 2016 decemberében jelentette be, hogy kelet- európai terjeszkedése részeként a Dreher Sörgyárakat is felvásárolja, a tranzakció 2017 áprilisában zárult le. Mi változott azóta?

Dupla tulajdonosváltás történt, hiszen előbb az AB InBev vásárolta fel a Dreher korábbi anyacégét, a SABMillert, ám utóbbinak versenyjogi okokból értékesítenie kellett régióbeli, így a magyar mellett cseh, lengyel, szlovák és román érdekeltségét. Ezután jött csak a képbe az Asahi, és állíthatom, új élet kezdődött, amikor e csomag részeként a Dreher is a japánok kezébe került. Ahogy a japán kultúrában, úgy az üzleti életben is kulcstényező a folyamatos megújulás, ami a termelésünkre éppúgy kihat, mint a kereskedelempolitikára. Tavaly októberben kerültem a sörgyár élére, azóta egy új stratégiát tettünk le a tulajdonosok asztalára, melynek sarokköve a prémiumportfólió bővítése és a fenntarthatóság növelése: a felső kategóriás termékek bevezetése mellett a gyártás minden szintjén igyekszünk minimalizálni a környezetkárosítást.

Állítólag csak egy hajszálon múlt, hogy anno egy konzorcium részeként nem a Mol csapott le a sör­gyárra. Meg tudja erősíteni?

A tranzakció idején még nem dolgoztam a cégnél. Mindenesetre a tulajdonosváltásnál az meghatározó volt, hogy az Asahit nemcsak a magyar érdekeltség megszerzése vonzotta, hanem a komplett kelet-közép-európai térség, benne a Dreherrel.

A sörpiacon 2-3 százalékos növekedést is meg kell becsülni. Ehhez képest hogy alakul a Dreher idei éve? Bővült számottevően az értékesítés?

Változó körülmények közt álltunk helyt az idén, azonban a példában említettnél nagyobb bővülésre számítunk. Az év elején azt hittük, kitart a kedvező időjárás, egyúttal magával hozza a vártnál magasabb pénzügyi mutatókat. Az első két negyedév ennek megfelelően is alakult, csakhogy jött a hűvösebb nyár, különösen az esős júliusi hétvégék, mindez árnyalta a várakozásokat. De a stratégiánknak nem is az értékesítési volumen növelése áll a középpontjában, hanem a termékösszetétel minőségét akarjuk javítani. Mivel sikeresen folytattuk a prémium- és szuperprémium-szegmens építését, annak ellenére is nőhet az árbevétel, illetve a profit, hogy volumenben nem szárnyaltuk túl az utóbbi évek növekedési dinamikáját.

A kézműves sörök forradalma a legnagyobb gyárakat is a megújulás felé tolja. Mekkora szerepet kapnak a különleges komlózású, illetve felső erjesztésű sörök?

Becsléseink szerint az idei piaci növekedés 20 százalékát már az innovatív termékek adják. Noha az előző három évben is több új típusú terméket vezettünk be, ez a mutató közel sem volt ilyen magas. Üdvözlendő a kisebb főzdék térnyerése, hiszen sok új fogyasztóval ismertetik meg a sörfogyasztás sokszínűségét, egyúttal a nagy gyárakat is arra sarkallják, hogy ötleteljenek, legyenek kreatívak.

Nemzetközi trend az alkoholmentes szegmens előretörése. Idehaza látszik már ez?

A Nielsen adatai szerint a hazai kiskereskedelemben és a benzinkutakon 32 százalékkal nőtt értékben az ízesített, alkoholmentes sör kategória az első fél évben. Ez is egy többéves folyamat eredménye, a 2 százalékos radlerek után jöttek a még alacsonyabb alkoholtartalmú, íze­sített sörök, melyeknél a termé­szetes alapanyagok használata mellett a fogyasztási alkalmak bővülése a növekedés motorja. Igyekszünk megteremteni a technológiai hátteret ahhoz, hogy számottevő bevételi csatorna legyen számunkra ez a kategória is.

Mennyit költ évente beruházásokra, fejlesztésekre a vállalat?

Hatékonyságnövelő projektjeink egyúttal a fenntarthatóságot is szolgálják. Például a 450 millió forintos kompresszor nagyban csökkenti az energiafelhasználásunkat, de a kereskedelmi munkát segítve a hűtőgépparkok megújítására is legalább 200-300 millió forintot költünk évente.

A versenytársak közül a Borsodi nemzetközi gyártóközponttá válik, éves kibocsátását 1,8-ről 2,5 millió hektoliterre növeli. Terveznek hasonló bővítést?

A híradások szerint a bőcsi fejlesztés a nemzetközi ellátási láncban kínál megoldást. A szállítási költségeket csökkentve a Dreher is betölthetne hasonló szerepet a régióban a visegrádi országokat, illetve a román piacot részben ellátva, de ez egyelőre nincs napirenden. A hazai kiszolgálásra irányuló kapacitásunk eleve eléri a versenytárs export céljából megnövelt szintjét.

Az alapanyagoknál mekkora arányban támaszkodnak a hazai beszállítók erőforrásaira?

A sörlé zömében magyar agrártermékeket tartalmaz, az a cél, hogy a maláta és a komló is minél nagyobb arányban hazai beszállítóktól érkezzen. Előnyben részesítjük a magyar termékeket, importra csak akkor kényszerülünk, ha a hazai beszerzés mennyiségi vagy minőségi akadályba ütközik. A csomagolás terén más a helyzet: itthon a szükséges alumíniumdoboz, üveg- és műanyag palack nem érhető el.

A belföldi értékesítés mellett mekkora potenciál van az exportban?

A hazai kereslet kielégítése a fő csapásirány, nincs széles körben értékesíthető klasszikus exporttermékünk. Kisebb külpiaci megrendeléseink ugyan vannak, de ez nem stratégiai irány. Az eszközparkunk pedig kellően fejlett, egyes termékeket ma is idehaza gyártunk a romániai és szlovákiai társvállalatunknak, ez a cégcsoporton belüli export az éves árbevételünk 10 százalékának megfelelő tétel. Olcsóbb a budapesti gyártás, mint másutt új gépsorokat telepíteni.

Mekkora nehézséget jelent a mun­kaerőhiány? Mely munkakörökben a legnehezebb szakembereket találni?

Csaknem 600 embert foglalkoztatunk, és az üres munkakörök betöltéséhez szükséges idő valóban meghosszabbodott. De szerencsére alacsony a fluktuáció, sokan húsz-harminc éve vannak itt, akadnak olyan kollégáink, akik a családjukban már harmadik generációs Dreher-dolgozók. Mégis nehézség a söripari szakmunkások utánpótlásának felkutatása, elvégre ma már nem jelentkeznek többtucatnyian. Talán meglepően hangzik, de a marketing területén sem könnyű a dolgunk, hiszen az elvárásunk az, hogy egy szakember legyen otthon a piackutatástól kezdve a számok értelmezésén át a reklámfejlesztésig, a kereskedelmi programok kialakításáig valamennyi területen.

A teljes interjút a Világgazdaság szerdai számában olvasható