Nincs szoros összefüggés a nagy tornák, a válogatottak teljesítménye, és a csapatok árazása között. A nagy focinemzetek többségénél a klubfutball, és a válogatott teljesen elválik egymástól, és nem is feltétlenül vannak azonos szinten – mondta a Világgazdaságnak nyilatkozó sportközgazdász. Szabados Gábor szerint jó példa erre a döntőben résztvevő Anglia is. Míg a Premier League köztudottan erős mind a játék minőségét-,mind pedig a klubok gazdasági helyzetét, rajongótáborát tekintve, az angol válogatott sokáig messze nem volt ilyen eredményes. Ugyanez Dániára is igaz, de fordítva. Szabados Gábor szerint Magyarország is megerősíti ezt a példát, idehaza a válogatott népszerűsége, teljesítménye, rajongótábora messze túlszárnyalja a magyar topliga elismertségét. Látni kell a szakértő szerint, hogy éppen a már meglévő anyagi különbség is hajtja Angliában a válogatott, és a klubfutball elszakadását egymástól. A Premier League ugyanis pontosan azért ilyen erős sportszakmailag, mert a klubok – sok esetben a tőzsdei jelenlétnek is köszönhetően-, rengeteg sztár-légióst tudnak vásárolni, ami mind a színvonalra, mind az eredményeikre jótékonyan hat. A sportközgazdász azt mondta, általánosságban a futballklubok világa egy viszonylag stabil, jól kiszámítható iparág, a válogatott azonban már sokkal összetettebb, kiszámíthatatlanabb. Eleve keveset játszanak együtt, nehéz igazán összeszokott csapatot kiállítania a szövetségi kapitánynak.
A tőzsdén jelenlévő fociklubok többségi tulajdonosai profi intézményi befektetők, akik az üzlet lehetőségét nézik – hangsúlyozza Szabados Gábor. Ugyanakkor erős a kisbefektetők, a drukkerek jelenléte is. Meg lehet figyelni, hogy a szurkolók kizárólag annak a csapatnak a részvényeit veszik, amelyiknek amúgy is szorítanak, ebben nem igazán van átjárás. Ugyanakkor hűek, és türelmesek az adott klubbal, egy kis mínusz miatt általában nem remeg meg a kezük, nem törik meg a bizalom. Összegezve a szív szerepe erősebb, mint általánosságban a piacon – teszi hozzá a sportközgazdász. Érdekes, hogy egy bajnoki forduló elvesztése például nem okoz azonnali árfolyamreakciót a parketten. A klubok papírjainak árazására sokkal inkább a nagy történések, például egy igazolás, a klub körüli nagyberuházások (pl. stadionépítés), a televíziós szerződések, vagy éppen egy új szponzor megjelenése, vagy éppen kiszállása hat. Persze a nagy eredmények, például egy Bajnokok Ligája döntő megnyerése azért hajthatja a kurzust.
A közgazdász szerint Magyarországon egyelőre nem reális egyik csapat tőzsdei megjelenése sem. Nincs is ennek meg a tradíciója, sok évvel ezelőtt a Várszegi-éra alatt a Ferencváros esetleges tőzsdei megjelenése is füstbe ment tervvé vált, de amíg nem piaci, hanem állami pénzek segítségével működik a magyar foci, addig nem is értelmezhető a tőzsdei jelenlét – hangsúlyozta Szabados Gábor.
Ami biztos, hogy az elmúlt hónapban nem ültek fel a ralira az európai tőzsdén lévő focicsapatok, az Arsenal, az AS Roma, a Borussia Dortmund, a Celtic, a Juventus, a Lazio, a Manchester United, és a Rangers papírjainak többsége mínuszba fordult.
Jól bizonyítja Szabados Gábor gondolatait, amelyek szerint nincs összefüggés a válogatott teljesítménye, és a klubok árazása között az, hogy hiába játssza az angol és az olasz válogatott az Európa bajnoki döntőt, sem a Manchester United részvénye, sem pedig a Juventus papírja nem tudott erősödni az elmúlt időben. Előbbit New York-ban egy hónapja majd 16 dolláron jegyezték, míg pénteken 15 dollár alatt járt a kurzus, utóbbi ára a milánói tőzsdén 0,78 euróról 0,71-re esett. Nem jelent kivételt a kisebbik római klub árazása sem, a Lazio papírja 1,34 euróról, 1,20 alá esett az utóbbi hetekben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.