A cégbírák a törvénymódosítás mellett

A kötelező tőkeemelésnek eleget nem tett cégekkel szembeni törvényességi felügyeleti eljárásokban nincs egységes bírói gyakorlat. Az ezrével indult procedúrák felszínre hoztak olyan törvényi hiányosságokat, amelyeknek mielőbbi pótlását szükségesnek tartják a cégbírák. A cégeljárás, illetve általában a gazdasági bíráskodás gyorsítása érdekében bizonyos jogorvoslati, perrendtartási változtatásokat is szorgalmaznak. Minderről Gál Judit, a Cégbírák és Gazdasági Bírák Országos Egyesületének elnöke tájékoztatta a Világgazdaságot.

Változó a tőkeemelést elmulasztó cégek elbírálása, közölte. Némely cégbíróságok -- betartván a fokozatosság elvét -- először felszólítják az érintettet, majd bírságolják, s ennek eredménytelensége esetén rendelik el a végelszámolást. Másutt rögtön megszűntnek nyilvánítják a céget, mondván, elegendő ideje lett volna a feltőkésítésre. Bár a cégbírók legutóbbi országos konferenciáján nem sikerült egységes álláspontra jutni, a legtöbb fórum feltehetőleg a fővárosi és a Pest megyei cégbíróságok "középutas" gyakorlatát fogadja el, amikor a felszólítással együtt bírsággal ösztökélik a mulasztót teljesítésre.

Gondot okoz, hogy a törvény nem rendelkezik egyértelműen a végelszámolás bejegyzésének és elvégzésének kötelezettségéről. A procedúrát elrendelő bírónak nincs lehetősége a hatékony kötelezésre. Gyakori, hogy a megszűnő cég ügyvezetője, akit végelszámolóként kijelöl, nem tesz semmit a változtatás bejegyzéséért. A bíró pedig csak egy év eredménytelen elteltével -- igaz, akkor akár egymillió forinttal is -- bírságolhatja őt. Ám addig nincs nyoma a nyilvántartásban a végelszámolásnak, így a közhitelesség elve szenved csorbát. Ilyen esetekben megoldás lehetne, ha a bíró pótolhatná a szükséges bejegyzéseket -- mondta Gál Judit.

Nem tudni, ki fizesse a végelszámolóként kirendelt felszámoló céget vagy igazságügyi szakértőt, ha a cégnek nincs pénze az eljárásra, hívta fel a figyelmet. A felszámoló cég egyébként nem is köteles a végelszámolást ellátni. De nem köteles erre az érintett cég ügyvezetője vagy tisztségviselője sem, ha a bíró őt jelöli ki. Következésképpen megannyi cég sorsa maradhat emiatt "kócosan", s vele a cégnyilvántartás is. Gál Judit szerint ezért különösen fontos lenne, ha a törvény büntetés terhe mellett felelőssé tenné a kijelölt cégvezetőt a végelszámolás elkészítéséért.

Évről évre több cégügy kerül a Legfelsőbb Bíróságra, köztük számos olyan, amelynek eldöntése aligha igényli a legmagasabb ítélkező fórum eljárását. Ilyenek például az igazolási kérelmekkel kapcsolatos fellebbezések. A Legfelsőbb Bíróság túlterheltsége miatt másfél-két év is eltelik a jogerős határozatig. A cégbírók úgy látják: a cégtörvény -- a polgári perrendtartás megfelelő passzusainak alkalmazásával -- módot adhatna bizonyos döntések megyei szintű jogorvoslatára. Így rövidebb idő alatt befejeződhetnének a jogviták, és a Legfelsőbb Bíróságon is felgyorsulna az ítélkezés.