Sok kibúvót lehet találni

A minimálbér-emelés makrogazdasági hatásairól megoszlanak a szakértői vélemények. Nagyon sok múlik ugyanis a gazdasági szereplők magatartásán. Attól függően, hogy a minimálbérrel kapcsolatban a jogkövető vagy az elkerülő viselkedés lesz-e a domináns, egészen eltérő eredmények születhetnek.
Ha a munkaadói körnek lehetősége nyílik (és szándékában áll) törvényesen kibújni az intézkedés alól, akkor az intézkedésnek szinte semmilyen hatása nem lesz. Szakértők úgy vélik, hogy erre léteznek megfelelő munkapiaci technikák. Ilyen például a részmunkaidőben foglalkoztatás vagy a normaátállítás. Ennek hatásait a kormányzat csak úgy tudná (részben) kivédeni, ha fix összegű járulékokat szedne.
Az árszínvonalra gyakorolt hatás éppen a fentiek miatt bizonytalan. A hazai infláció nem annyira keresleti, hanem inkább költségoldalról és a várakozások által fűtött -- mondja Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő Rt. munkatársa. A fogyasztói árindexben mindössze 10-15 százalékra tehető a "keresletérzékenyek" köre. Ezek főleg különféle szolgaltatások.
Mivel a minimálbér-intézkedés negatív hatásainak elkerülése a munkaadóknak nem okoz gondot, nem valószínű, hogy a termelői szféra szerkezetében különösebb változást eredményezne. A legalacsonyabb béreket a versenyszférában jelenleg a mezőgazdaságban és a textiliparban osztják.
Sokan úgy tartják, a minimálbér-emelés jó eszköz lehet arra, hogy a kifejezetten bérelőnyre épülő gazdasági tevékenységek helyett a tőke- és technológiaigényes ágazatok fejlődjenek. Ezek hosszabb távon kétségkívül jobban szolgálják a felzárkózást, hiszen a bérelőnyön alapuló gazdálkodást termelékenységjavulásra készteti. A Kopint-Datorg számításai szerint az intézkedés a mezőgazdaság és a textilipar jövedelmezőségét 6-10 százalékponttal csökkenti. Kérdés, hogy a munkapiaci folyamatokba való közvetlen beavatkozás megfelelő módszer-e ezen cél szempontjából. A minimálbér alapvetően a kiszolgáltatott helyzetű munkavállalók szociális mentőöve, nem pedig az allokációs folyamatokba való direkt beavatkozás eszköze. Orbán Viktor miniszterelnök mindenesetre bízik a kézi vezérlés hatékonyságában. Legalábbis erre utal az a nyilatkozat, melyben kifejtette: a gazdasági növekedés elég gyors ahhoz, hogy Magyarország "a magasabb bérek korszakába lépjen".
Elméletileg a foglalkoztatottak számának csökkenése is elképzelhető. Ez azonban a munkaerőpiac belső szerkezetét figyelembe véve kevésbé valószínű. A tervezett minimálbér alatti jövedelemért dolgozók meglehetősen koncentráltan, egy-két ágazatban vannak jelen a gazdaságban. Így tömeges elbocsátásokra aligha kerülhet sor. A költségvetési szféra létszámleépítéseit más motivációk vezérlik, így itt nem várható ilyen irányú közvetlen hatás.
A minimálbér-emelés az alacsony bérek és a bérmunkáztatás mellett egy harmadik negatív jelenség elleni küzdelem szolgálatába is állítható. Jelenleg körülbelül egymillióra tehető azok száma, akik alkalmazottként vagy önfoglalkoztatóként minimálbéren vannak bejelentve, miközben egyéb jogcímen (zsebbe fizetés, nyereségkifizetés) sokkal nagyobb jövedelmekhez jutnak.
A fenti jelenség miatt jövőre a KSH keresetstatisztikája erősen fog felfelé torzítani. A minimálbéren foglalkoztatottak ugyanis jövőre 57 százalékos bruttó bérnövekedést fognak "elkönyvelni" -- hívja fel a figyelmet Forián.