Zsebből zsebbe csúszik

Kevés eredményt hozott az OECD éppen tíz évvel ezelőtt, 1997. november 21-én aláírt korrupcióellenes kódexe – vélik szakértők. A szervezet tagjai mellett Bulgária és néhány latin-amerikai ország – összesen 36 állam – által aláírt konvenció célja, hogy a hatóságok világszerte felderítsék és megbüntessék azokat a náluk bejegyzett vállalatokat, amelyek külföldi tisztviselők lefizetésével jutnak üzletekhez.

Az egyezmény azonban az országok jelentős részében írott malaszt maradt – összegzi csalódottan a Transparency International (TI) németországi igazgatója, Christian Humborg. Szerinte tíz év alatt mindössze harminc céget vagy üzletembert ítéltek el világszerte az egyezmény alapján, ez csak csepp lehet az efféle esetek tengerében.

A TI értékelése szerint mindössze 14 államban sikeres az egyezmény alkalmazása. A többi országban hiányzik a politikai akarat a nagyvállalatok korrupciós ügyeinek feltárására – idézi Humborgot a Handelsblatt. Nagy-Britanniában például a Blair-kormány tavaly „nemzeti érdekekre” hivatkozva leállította a BAE Systems hadiipari óriáscég ellen megfogalmazott súlyos korrupciós vádak kivizsgálását. A BAE a gyanú szerint egy évtized alatt több mint egymilliárd dollárnyi kenőpénzt fizetett a szaúdi uralkodócsalád egyik tagjának, cserében a 200 harci repülő szállítására vonatkozó szerződésért.

Japánban szintén egyszerű „papírtigrisnek” tekinthető a korrupcióellenes egyezmény: tíz év alatt egyetlen ügyben emeltek vádat, és az sem volt különösebben nagy volumenű. Évi 11 milliárd eurós exportvolumen mellett aligha hihető, hogy ennyire becsületesek lennének a japán vállalatok – mondja a TI szakértője.

Az OECD azonban a TI kritikája ellenére bizakodó. Mark Pieth, a szervezet korrupcióellenes munkacsoportjának vezetője rámutat arra, hogy ha nem létezne az egyezmény, akkor még ennyi ügyben sem kezdtek volna vizsgálatot a hatóságok. A korrupciós ügyek feltárásában egyébként az Egyesült Államok jár az élen: 2007 elejéig 67 ügyben emeltek vádat. A második helyet – 18 esettel – Magyarország foglalja el, majd Hollandia következik.

A megbírságolt vállalatok között volt a Baker Hughes. Az amerikai olajipari cég 2001– 2006 között – több mint 200 millió dollár értékű szerződésekért cserében – hatmillió dollárt utalt át kazah illetékeseknek, és ezért az amerikai értékpapír-felügyelet (SEC) ez év áprilisában 44 millió dollár bírságot szabott ki rá. A francia Total ellen egy kétmilliárd dolláros iráni üzlet kapcsán állítólag kifizetett 78 milliós csúszópénz miatt folyik vizsgálat, a norvég Statoilt pedig ugyancsak egy iráni ügyből kifolyólag 24 millió dollárra bírságolták meg 2004-ben és 2006-ban.

Az olasz Enel két felső vezetője különböző arab országok tisztviselőinek lefizetésének vádjával áll bíróság előtt, az Alcatel egykori alelnöke pedig egy Costa Rica-i affér miatt ül tavaly óta a vádlottak padján. Németországban a Siemensnél tavaly kirobbant vesztegetési botránysorozat a legnagyobb volumenű ügy: a müncheni székhelyű konszern éppen a napokban ismerte el, hogy 2000–2006 között 1,3 milliárd euró értékben teljesített kétes kifizetéseket külföldi tisztviselőknek. A cég kötelezte magát 200 millió eurónyi bírság kifizetésére, de az amerikai SEC vizsgálata még nem zárult le, így lehet, hogy a végösszeg ennél magasabb lesz.

Az OECD egyezménye csak a vállalatok külföldi korrupciós ügyeire terjed ki, de egyes cégek természetesen odahaza is lefizetnek kormányzati vagy önkormányzati tisztviselőket különböző megbízások, engedélyek elnyerése érdekében. A legfrissebb ilyen botrány Dél-Koreában robbant ki, és nem kisebb vállalat áll a középpontjában, mint a Samsung. A szöuli pénzügyi felügyelet a héten jelentette be, hogy vizsgálatot indít annak a vádnak a tisztázására, amely szerint az ipari óriáscég egyes vezető alkalmazottak számláin keresztül folyósított kenőpénzeket magas rangú hivatalnokoknak. Az „intézményesített korrupció” vádját a nagyvállalat egy volt jogi vezetője, Kim Yong-cheol fogalmazta meg; a pénzügyi felügyelet szerint nem volt elég alapos az a vizsgálat, amelyet a Woori Bank folytatott a nála kezelt számlák ilyen jellegű felhasználására vonatkozóan, ezért most saját kezébe veszi az ügyet. Ezzel egy időben Roh Moo-hyun (Ro Mo Hjun) államfő egy volt tanácsadója bejelentette: visszafizette azt az ötmillió vont (5400 dollár), amelyet 2004-ben kapott „ajándékba” egy Samsung-vezetőtől.