"A tét pár milliárd euró megszerzése, avagy elvesztése" - MDF-lobbi zöld ügyben

Az erről szóló tervezet - amelyet Olajos Péter, az MDF EP-képviselője, az Európai Néppárt e témában felelős jelentéstevője jegyez – időközben felkeltette az Európai Parlament legnagyobb frakciójának figyelmét is, sőt ennek nyomán számos képviselő egy új uniós támogatási modell kidolgozását javasolja, áll az MDF lapunkhoz eljuttatott közleményében.

Még a hazai szakpolitikusok közül is csak kevesen tudnak arról, hogy a CO2 kibocsátás-kereskedelmi rendszer uniós újraszabályozása során a magyar emissziós vagyon értékelése zajlik Brüsszelben. Magyarország és a kelet-európai tagállamok számára e pillanatban sorsdöntő kérdés, hogy az EU Bizottsága az 1990-es vagy a 2005-ös év alapján határozza meg az új kvóták kiosztását. És ez nem csupán hiúsági, vagy elvont környezetvédelmi kérdés: a tét pár milliárd euró megszerzése, avagy elvesztése.

Az új tagállamok számára az 1990-es bázisév kijelölése a forgalomképes emissziós vagyon növekedését jelenthetné, mivel az elmúlt 18 év erőfeszítései nyomán a CO2 kibocsátás ezekben az országokban számottevően csökkent. Az Európai Bizottsággal folytatott küzdelem még nem dőlt el, a lehetőségek továbbra is nyitottak. A tervezet hangsúlyozza, hogy feltétlenül támogatni kell az uniós tagállamok emisszió csökkentési törekvéseit, és ennek jegyében jelentősen bővíteni kell az EU CO2 kibocsátás-kereskedelmi rendszerét. Így amennyiben az Európai Bizottság elismeri Magyarország 1990 óta elért közel 27 millió tonna CO2 kibocsátás csökkentését, az a jelenlegi tőzsdei árakon számolva mintegy 182 milliárd forint éves pótlólagos bevételt jelenthet az ország számára.

Ennek azonban az a feltétele, hogy a magyar kormány támogatólag képviselje ezt a javaslatot az Európai Tanács ülésén, valamint kezdjen párbeszédet a ’90-es bázisév kijelölésében érdekelt tagállamok – többek között Németország és Franciaország - vezetőivel. Miután az MDF megítélése szerint a fenti célkitűzések realizálása pótlólagos modernizációs támogatási forrásokat generálhatna az ország számára, tehermentesítve egyben a Strukturális Alapok felhasználását, a Demokrata Fórum haladéktalanul megbeszélést kezdeményez a kormány támogató fellépésének megszerzése érdekében.

Ennek során az MDF ismertetni kívánja Olajos Péter tervezetének sarokpontjait, köztük azt az elképzelést, hogy a kibocsátási kvóták eladásából befolyó összegek egy tagállami szinten elkülönített speciális alapba folynak, amelyekből a hétköznapi energiagondok enyhítésére szolgáló, elsősorban a lakásenergetikai korszerűsítést célzó programok és projektek kerülnek finanszírozásra. Az energiahatékony projektek támogatásával tovább csökkenthető a CO2 kibocsátás, amely még több eladható kvótát eredményezhet, így még nagyobb alap képződne. Egy öngerjesztő „megtakarítás/kvóta” spirál alakulhat ki.

Mindezeken túl a tagállami alapba befolyó bevételek a lakossági-önkormányzati önrészek pótlására is szolgálhatnak az uniós támogatottságú energiatakarékossági- és hatékonysági projektek keretében, ahol az önrészek előteremtése jelentős problémát okoz. A javaslat uniós elfogadása esetén megszerezhető 182 milliárd forint kiegészíthető lenne - figyelembe véve a jelenlegi hazai támogatási gyakorlatot is - a hazai és az uniós támogatásokkal, továbbá a felállítandó uniós alapokból elnyerhető támogatásokkal, valamint a más tagországokból származó közvetlen CO2 csökkentési beruházásokkal. E források 2013-tól kezdve évente akár 70-250 milliárd forintos fejlesztési lehetőséget képezhetnének a hazai lakásállomány energetikai célú korszerűsítésére.