Az adócsökkentés alig orvosolná a gazdaság versenyhátrányát – elemzés

Fő mondandója nem az adócsökkentés elleni érvelés, azonban tény, hogy az adóterhek csökkentésének modernizációs pozitívuma megkérdőjelezhető – szögezi le Pétervári Zsolt az Élet és Irodalom ban olvasható elemzésében. Az adórendszer ugyan a hosszú távú prosperitás fontos tényezője, azonban a gazdasági növekedés ettől teljesen független.

Az elemző kijelenti: kevesen gondolnak bele abba, hogy a gyakran hangoztatott bizalmi válság nem kizárólag a politikai szereplőket érinti. A gazdasági bővülés egyik legfontosabb tényezője, egyben a legfőbb gazdasági tőke a társadalom tagjainak egymás iránti bizalma. Magyarországon teljes és általános bizalomhiány tapasztalható. A globalizáció a kontinens minden országára rákényszeríti az adóversenyben való részvételt, egy adóreform azonban önmagában nem idézné elő a hazai gazdaság korszakváltását. A gazdaság jelenleg nagy nyersanyagigényű, magas importvonzatú iparágakra épül. Az elmúlt években a térség fejlődése nem tudásipart teremtett, hanem összeszerelő üzemek sorát, amelyet a Nyugat-Európából kiszervezett alacsonyabb hozzáadott-értékű ipari szektorok biztosítottak.

A szakértő szerint a baltikumi gazdaságok jelenleg tapasztalható lassulása beigazolja, hogy az adócsökkentés csak megelőlegezi a középtávon várható GDP-bővülést, amit azután egy gyors recessziós időszak visszavesz, így a gazdaság egészét nézve az adócsökkentés nem hoz számottevő növekedést. A gazdasági prosperitás megteremtéséhez a globalizált piacon a nagy gazdasági egységek kialakítása szükséges. Ez a nagyvállalatokat és a köréjük szerveződő kisvállalati hálózatokat jelenti vagyis egyrészt koncentrációt, másrészt a kkv-k reneszánszát. Az elmúlt évtizedekben folyamatosan prosperáló gazdaságok példái megmutatják: a kisközösségek létrehozására irányuló hajlandóság az egyik legfontosabb tényező a fejlődés tekintetében.

A társadalmi bizalom erősítése Pétervári szerint egy azzal korábban nem rendelkező ország esetében kizárólag regionalizációval és decentralizációval érhető el. Az elmúlt időszakban sikeresen felzárkózó országok mindegyikében az állam saját szerepvállalásával pótolta a hiányzó mechanizmusokat, mindez azonban nem a központi kormányzat további erősödését jelentette. A helyi önkormányzatok ezekben a sikeres országokban soha nem látott mértékű gazdaságpolitikai aktivizmust mutattak.

Az elemző szerint mindezek ismeretében nem az a kérdés, hogy milyen mértékben csökkenthetőek az adók, hanem az, hogy a központi adók hogyan csökkenthetőek az önkormányzati bevételek javára. Pétervári úgy véli, a rendszerváltást követően Magyarországon az állam kivonult a gazdaságból és forrásait az új helyzet miatt kialakult szociális problémák enyhítésére fordította. Ezzel ellentétben a sikeres Kelet-ázsiai vagy mediterrán országokban az állam gazdaságilag aktív, jóléti szempontból viszonylag passzív szerepet játszik. A kkv-szektor hálózatainak kiépülése nélkül nem számolható fel a magyar gazdaság válság – vonja le a következtetést Pétervári Zsolt.