Tompítanák a negatív hatásokat

Előrelátható volt, hogy romlanak majd a külkereskedelmi trendek, ahogy a legfontosabb piacainkon – EU15 – lassul a gazdaság. Ugyanakkor a helyzeten némileg javít, hogy a korábbi erőfeszítések hatásai más relációkban mára komoly exportdinamikát eredményeznek. Így látja a visszaeső külkereskedelmi pozíció okait a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium illetékes szakállamtitkára. Garamhegyi Ábel szerint a fentiek mellett az is oka a mérleg viszonylagos romlásának, hogy ismét beindult a hazai fogyasztás, amelynek egyre nagyobb az importigénye. Ezt a folyamatot segíti az erős forint is.
Az év első hét hónapjában az EU konjunktúrájának elbizonytalanodása ellenére is kedvezőbben alakult a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege az előző év azonos időszakához képest – tette hozzá Garamhegyi. Az export bővülése (különösen az időszak első felében, kétharmadában) igen dinamikus maradt: az euróban számított kivitel héthavi átlagban 12,5 százalékkal nőtt. Bár a behozatal bővülése is két számjegyű (11,1 százalékos) maradt, üteme elmaradt az exportétól. Ám a kilátások szempontjából óvatosságra int a szakállamtitkár, ugyanis mint rámutat: június–júliusban az import már gyorsabban nőtt az exportnál, illetve az első fél évben a volumen tekintetében a 10,9 százalékkal gyarapodó importtal szemben csak 10,6 százalékos kiviteli növekmény állt. Ezzel együtt az első hét hónapban az egyenleg látványosan javult, a 227 millió eurós aktívum mintegy 508 millióval kedvezőbb, mint a 2007 azonos időszakában még deficitet mutató mérleg – hívta fel a figyelmet.
Ebben az esetben a kedvezőtlen hatások tompítása, illetve kitörési, ellensúlyozó pontok keresése a feladat. A szakállamtitkár részben általános eszközöket lát erre, mint például a hazai kis- és középvállalati exportőrök kereskedelemfejlesztési eszközökkel való fokozott segítése. A nyáron zárult Külgazdasági Kerekasztalon elhatározottak alapján a kormány számára készülő ajánlatcsomagban lesznek ilyen eszközök. Ezek alapján már meg is kezdődött e vállalati kör tagjainak egyenkénti felmérése: megvizsgálják az exportárualapjukat, s ha kell, annak minőségi és mennyiségi javításához hozzájáruló tanácsokkal látják el, illetve egyéb eszközökkel segítik őket. Az ígéretes, főként a kisebbek rádiuszába is beleférő szomszédos piacokon – például a délkelet-európai országokban – külön is támogatják a megjelenésüket.
Emellett a beszállítói programot is érdemes erősíteni, hiszen minél több hazai kkv-t vonnak be a multik a termelésükbe beszállítóként, annál kisebb importra lesz szükségük, s nő a magyar exporthányad is. Példaként említette, ha a Nokiánál 10 százalékkal nőne a beszállítói hányad, az 20 százalékos exportnövekedést eredményezne az adott termékből. Fontos a befektetésösztönzés is, ami az exportteljesítményben is érezteti a hatását – például a Hankook belépése is növelte a kivitelt.
Garamhegyi arra számít, hogy az év egészében az idén is javul az egyenleg, igaz, a tavalyitól elmarad a bővülés. Éves szinten azonban még így is aktívummal zárhat a külkereskedelmi mérleg, ez a 90-es évek eleje óta (igaz, jelentősen módosult módszertannal) nem látott fejlemény.