Gyurcsány újabb javaslattal áll elő - Európai szintű pénzügyi felügyelet kell

Az állam-, illetve kormányfők tanácskozásán az eredeti tervek szerint a gazdasági és pénzügyi helyzet áttekintése mellett meg kellene vitatni a lisszaboni szerződés kilátásait, az európai bevándorlási és menekültügyi paktumot, a napirenden levő energetikai, illetve éghajlatváltozással kapcsolatos kérdéseket, valamint a grúziai helyzetet. A pénzügyi válság azonban immár olyan méreteket ölt, hogy alighanem elviszi majd a csúcstalálkozó vitára szánt időkeretének zömét. Lisszabon tekintetében úgyis az a helyzet, hogy az írek jelezték: még nincsenek kész javaslataik arra, miként lehetne kijutni a zsákutcából, amelybe a júniusi elutasító írországi népszavazással került a reformszerződés ügye. A bevándorlási és menekültügyi paktumot várhatóan simán, minden vita nélkül elfogadják majd.

Az energetikai, illetve klímaváltozási csomagnak ezzel pontosan ellentétes okokból - a közös álláspont nagy fokú hiánya miatt - van jó esélye arra, hogy csak kevés időt szánjanak rá a mostani csúcson. A pénzügyi válság ugyanis abban a tekintetben is elbizonytalanította a kormányokat, hogy nem tudják, a mostani időszak alkalmas-e nagyobb mértékű kötelezettségvállalásokra a széndioxid-kibocsátás csökkentését illetően, a környezetvédelmi szempontok érvényesítése nem jár-e túl nagy versenyhátránnyal a kiélezett globális gazdasági versenyben. Magyarország és több más tagállam ettől függetlenül is elégedetlen azzal, hogy a kibocsátáscsökkentés viszonyítási évének 2005-öt javasolja az Európai Bizottság, holott az exkommunista kelet-közép-európai országok a kilencvenes évek elején - a volt "szocialista nagyipar" összeomlásával, alaposan megszenvedve a szerkezetátalakítást - már eleve nagy mértékben csökkentették saját széndioxid-kibocsátásukat.

A pénzügyi válságot illetően diplomáciai források szerint várható, hogy a csúcstalálkozón Gyurcsány Ferenc miniszterelnök újra felveti majd az európai szintű pénzügyi felügyelet megteremtésének javaslatát. Hogy azonban hová esnek majd a csúcstalálkozó "válságügyi" hangsúlyai, azt nyilvánvalóan az euróövezeti országok váratlanul összehívott vasárnapi csúcstalálkozóján készítik elő. Uniós diplomaták nem zárják ki, hogy amennyiben valamilyen nagy európai intézkedéscsomag körvonalazódna a hitelválság elleni közös fellépés jegyében, akkor az uniós pénzügyminiszterek, akik a minap már tartottak egy tanácskozást Luxembourgban, kedden ismét összeülhetnek, immár Brüsszelben.

 A csúcstalálkozót megelőző külügyminiszteri tanácskozás a fent említett kérdésekben is szóba jöhető kormányközi előkészítő fórumnak számít, ám a külügyminiszterek inkább a csúcs utolsóként említett nagy témájában, a grúziai kérdésben illetékesek igazán. Most annak megítélése vár rájuk, hogy a Dél-Oszétiát és Abháziát határoló ütközőövezetből való orosz csapatkivonással Moszkva teljesítette-e vállalt kötelezettségeit, illetve vannak-e még további uniós elvárások Oroszországgal szemben az EU-orosz partnerségi tárgyalások felújítása előtt. A brüsszeli EU-csúccsal egy időben, szerdán nyílik meg Genfben - egyelőre miniszterhelyettesi, illetve szakértői szinten - az a többoldalú tanácskozás, amelyen tartós megoldást kellene találni a grúziai helyzetre. Uniós források azt mondták az MTI-nek, hogy a részvételt illetően kompromisszum született: dél-oszét, illetve abház személyiségek ott lesznek a tanácskozáson, de nem annak plenáris ülésén, hanem csak a két szekcióülésen, és ott sem valamely "állam" vagy "entitás" képviselőjeként, hanem pusztán "saját személyükben". Október 22-én pedig külön adományozó konferenciát tartanak Brüsszelben Grúzia megsegítésére.

Az EU-külügyminiszterek olyan kérdéseket is megvitatnak Luxembourgban, amelyek nem kerülnek a hét második felében tartandó uniós csúcs napirendjére. Ezek közül a legfontosabb a fehéroroszországi helyzet megítélése. Az unió szeretné pozitív módon visszaigazolni azt, hogy Minszkben a nyáron szabadon engedték az összes politikai foglyot, ám lehűtötte a rezsim demokratizálódásába vetett reményeket a szeptember végén tartott fehéroroszországi választások lebonyolítása és kimenetele - az, hogy végül egyetlen ellenzéki jelölt sem szerzett képviselői mandátumot. Ebben a helyzetben - mondják diplomaták - arról folyik a vita az uniós országok közt, hogy feloldják-e a vízumtilalmat, amely a fehéroroszországi rendszer vezető személyeivel szemben van érvényben, és ha igen, akkor a feloldás kiterjedjen-e Aljakszandr Lukasenka államfőre. Úgy hallani, hogy Hollandia egyelőre nem hajlik Minszk "megjutalmazására". Luxembourgban hétfőn az EU-tagok külügyminiszterei külön találkoznak Szjarhej Martinau fehérorosz külügyminiszterrel.