Magyarország nem Izland

A válaszokat hosszan lehet sorolni, de az egyik fő ok nyilvánvalóan az, hogy a magyar bankok többsége nagy nyugat-európai pénzintézetek tulajdonában van, és valószínűleg nincs komoly kitettségük olyan eszközökben, amelyeket közvetlenül érintett a pénzügyi válság.

Magyarország az Európai Unió tagjaként és az euró bevezetését célul tűző államként nagyobb védelemre számíthat, mint a szigetország. Gazdasága diverzifikáltabb, mint Izlandé, amely kitüntetett nemzetközi pénzügyi célpont volt az elmúlt években, és bankjai drasztikusan terjeszkedtek külföldön. A forint emelett az elmúlt években megerősödött, és meglehetősen stabil 2006 közepe óta, amikor utoljára esett az árfolyama – ellentétben a sokkal volatilisebb izlandi koronával. Magyarország költségvetési deficitje csökken. Hazánkban az inflációs ráta 5,7 százalékkal két éve a legalacsonyabb volt szeptemberben, miközben Izlandon a drágulás mértéke 12,3 százalékra nőtt 2008 májusában, azelőtt, hogy a gazdasága a szakadék széléhez ért.

Érthető tehát, hogy az unió vezetői tegnapi csúcstalálkozójukon Izland megmentésére szólították fel a nemzetközi közösséget. Állásfoglalásukban egyúttal szolidaritásukról biztosították az észak-európai országot. Előzőleg a hét elejére kialakult rendkívül súlyos helyzet miatt (VG, október 14., 3. oldal) a reykjavíki kormány hiteltárgyalásokat kezdeményezett a Nemzetközi Valutaalappal, illetve Oroszországgal. Erre Geir Haarde kormányfő szerint azért volt szükség, mert az európai kormányoktól nem kapták meg a várt segítséget. Reykjavík 4 milliárd euró hitelről tárgyal Moszkvával, s újabban már elengedhetetlennek tartja az IMF – egy hete még visszautasított – pénzügyi segítségét is.