Nem kérik az állami mentőövet a német bankok

Mint a Die Welt arról beszámol, a – nagyrészt presztizs-szempontokra visszavezethető – magatartás korántsem veszélytelen, mert a velük versenyben álló francia, brit és amerikai pénzintézetek gondolkodás nélkül elfogadják a kormányuk által kínált pénzt. Ezek így a válságból akár jelentősen megerősödve kerülhetnek ki, ami azt jelenti, hogy a későbbiekben képessé válhatnak a német bankok elleni agresszív, átvételi kampány indítására. Mint a Die Welt emlékeztet, a mostani válságban is a tartományi-közületi tulajdoni struktúra keretében működtetett Landesbank-hálózat bizonyult különlegesen sérülékenynek.

Egyrészt fölöttébb bátran vállaltak – utóbb életveszélyessé váló – kockázatokat, a vezetésük pedig ezen túl sem bizonyult igazán professzionálisnak. Így elsősorban ők igénylik az állam általi megtámogatást, illetve még a középvállalati szféra hitelezőjeként ismert IKB, amely szintén kétes teljesítményt produkált a mostani válságsorozat előtt és alatt. A nagyobbak közül a Deutsche Bank vezetője, Josef Ackermann viszont öntudatosan kijelentette, hogy „szégyellné magát, ha a mostani válság nyomán állami pénzt kellene igénybe vennie”.

Az adott kategóriában a Commerzbank és a Postbank sem tolong az állami mentőakcióért, jóllehet lapértesülések szerint erre azért rá lennének utalva. Ők vélhetően arra játszanak, hogy fogyással-zsugorodással szanálják önmagukat. A politikusok közül Angela Merkel szövetségi kancellár, Peer Steinbrück pénzügyminiszter és Hessen tartomány miniszterelnöke, Roland Koch egyaránt sürgette a német bankokat, hogy presztizs-okok miatt ne utasítsák el a pénzt. Vannak, akik egyenesen azt firtatják, hogy nem kellene-e kényszer-feltőkésítést jogi úton előírni és megkövetelni.

Tőkehiány esetén ugyanis megcsappanhatnak a vállalatok számára a hitelezési források, és fogyasztók, illetve a lakásépítők sem juthatnak pénzhez, ami veszélyes lassulást vagy visszaesést válthat ki a gazdaságban. Vannak olyan spekulációk is, hogy a bankoknak a közpénz-juttatással szembeni ódzkodásában szerepet játszanak azok a kikötések vagy elvárások, amelyek szerint támogatott intézmény ne fizessen osztalékot a részvényeseknek, legalább a szanálás befejeztéig.