Ez egy válságköltségvetés, ami abból indul ki, hogy van egy világgazdasági válság, annak vannak olyan hatásai, amelyek Magyarországra reálgazdasági válságot fognak hozni. Ez a reálgazdasági válság a gazdasági növekedésben, hitelfelvételekben, adóbevételekben, a lakosságnál és egy sor kérdésben le fog csapódni, s ezekre próbál ez a költségvetés szándékában vitathatatlanul megfelelő választ adni. Azért ez a harmadik változat, mert ennek a helyzetnek a fölismerése vagy a megjelenése a kormányzati tervekben fokozatosan jelent meg – idézi az ÁSZ elnökének az Echo TV-n elhangzott szavait a Magyar Hírlap.
Kovács Árpád szerint a költségvetés igazi kockázatai a bevételi oldalon jelentkeznek, s a bevételi oldalon lévő három olyan tételt mondanám, ami ebben meghatározó lehet: az egyik a társasági adó, ahol lényegileg ugyanazt a szcenáriót és adótömeget vették figyelembe ebben a hatszázmilliárdos nagyságrendben, mint ami háromszázalékos, viszonylag optimális gazdasági növekedéshez és egy vidámabb helyzethez kapcsolódott.
Mint mondta, Az elvonásokat tekintve egy kétlépcsős folyamat zajlott le, fűnyíróelvű megszorítás volt, ami lényegileg változatlanul hagyta a két nagy társadalmi ellátórendszert és -réteget. Az egyik a nyugdíjak területe. Hozzá kell tenni, hogy ez a költségvetés a nyugdíjasoktól szerényebb mértékű elvonást tartalmaz, mint amit sokan első nekifutásra gondolnak.
"Szigorúan számszaki értelemben mondom, s nem annak a nyugdíjasnak a szemszögéből akit érint, hogy a fele nyugdíjat kapja meg a 13. havinál, s ez elsősorban a jobb pozícióban lévő nyugdíjasokat sújtja." – jelentette ki.
Kovács Árpád szerint a másik, hátrányt szenvedő csoport a köztisztviselői-közalkalmazotti réteg, ahol a korábbi reálbértartás helyett jelentős reálbércsökkenéssel számolnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.