Íme az új költségvetés: minden csökken

Emlékezetes: a kormány október közepén visszavonta a korábban a T. Háznak benyújtott 2009-es költségvetési törvényjavaslatot, ám az új – második – változat radikális változásokat nem hozott. A világgazdasági környezet további romlásával ugyanakkor szükségessé vált az előrejelzések újbóli módosítása. Erre szóban már múlt kedden, írásban azonban csak ma került sor, amikor is az új makroszámok és költségvetési előirányzatok az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának ülése elé kerültek.

Igaz, a bizottság már a múlt héten általános vitára bocsátotta az új költségvetési javaslatot, így ma csak a „hivatalos” új számok megvitatását folytatták le a képviselők. Ezek szerint a GDP egy százalékkal csökken, az infláció mértéke 4,5 százalék lesz, a kivitel 3,9, a behozatal pedig 2,4 százalékkal bővül. A beruházások üteme a korábban tervezett 6 százalékos bővülés helyett 0,9 százalékkal csökken, a háztartások fogyasztása 3,1 százalékkal mérséklődik, a közösségi fogyasztás pedig csupán 0,2 százalékkal bővül. A reálbérek ugyanakkor 2,7 százalékkal lesznek alacsonyabbak jövőre, mint az idén.

Változás az is, hogy a céltartalék 140 milliárdról 70 milliárdra csökkent, amit a közszféra béremelésének elmaradása magyaráz. Az új tervezet szerint ugyanakkor e tartalék terhére kell elszámolni a költségvetési szervek esetében azokat az összegeket, amelyek a 13. havi bér, a külön juttatások és az ezekhez kapcsolódó járulék-bevételek csökkenésével állnak elő. A tartalékok terén változás az is, hogy a zárolt fejezeti egyensúlyi tartalék mértéke 76 milliárdról 80 milliárd forintra emelkedett. A ma bemutatott változat egyik lényeges eleme, hogy a központi költségvetés hiánya 856, valamint 773 milliárd forint helyett csupán 664 milliárd forint lesz – hívta fel a figyelmet az ülésen Veres János pénzügyminiszter, Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke pedig úgy fogalmazott: az új előirányzatok, különösen a bevételek terén, komoly kockázatokat hordoznak.