Magyar szempontból több pozitívum az uniós agrárkompromisszumban

Mint mondta, a több mint tucatnyi módosítás részben a magyar változtatási szándék eredménye. - Lényegében, amit akartunk, azt sikerült is elérnünk, egy-két kivétellel - fogalmazott. A megállapodás legfontosabb eredményei közül kiemelte az uniós társfinanszírozási arány növelését az ide vonatkozó esetekben, az új EU-tagállamoknak juttatott összesen 90 (ezen belül Magyarországnak 13) millió eurós többletjuttatást, a termeléshez kötött bizonyos támogatások megőrzését, valamint az intervenciós javaslatok szerinti változtatásokat. Elismerte ugyanakkor, hogy például a tejkvóták esetében nem az emelést elutasító magyar álláspont győzött.

Az évi 1-1 százalékos emelésről szóló döntés hátrányosan érinti a nyerstej-exportőr Magyarországot. Gráf József azonban rámutatott: mivel összességében nagyon kedvező megállapodásról volt szó, egy probléma miatt nem kívánta elvetni az egész csomagot. Nemzeti hatáskörben emellett igyekszik a tárca lehetőséget keresni arra, hogy segítsen a tejágazatban keletkező esetleges problémákon - tette hozzá. A megállapodás egyik legfontosabb pontja szerint a kizárólag uniós finanszírozású támogatások egy része átkerül a részben nemzeti társfinanszírozásból megvalósított források közé (igaz, az új tagországok esetében csak 2012-től). A kompromisszum szerint 2012-re a jelenlegi ötről tíz százalékra nő az átcsoportosuló rész aránya.

Magyarország elutasította az Európai Bizottságnak a sávos elvonásra tett javaslatát, és részben ennek köszönhető, hogy a végső megállapodás szerint csak a 300 ezer eurónál nagyobb támogatások esetében lesz elvonás, ráadásul csupán 4 százalék az említett határ fölötti támogatásrészre. Egy magyar vállalkozás például, amely 100 millió forintos támogatásra jogosult, alig egymillió forintot veszít a végső döntés szerint, szemben az eredeti javaslat szerinti több mint 15 millióval. A társfinanszírozás kötelezettségének esetében az átlagostól alacsonyabb jövedelmű régiók (ide tartozik Magyarország nagy része) az eredetileg tervezettnél jóval nagyobb, 90 százalékos uniós részarányra számíthatnak. - Egyszerre kellett harcolni a nagyok megadóztatása és a kicsik kizárása ellen - hangoztatta Gráf József. Az eredeti elképzelés szerint a 250 eurónál kevesebbre jogosultaktól, illetve az egy hektár alatt termelőktől megvontak volna minden uniós támogatást.

A végeredmény szerint viszont 100 euróban és egy hektárban vonták meg a határt, de Magyarország, Portugália és Szlovénia lehetőséget kapott arra, hogy az ültetvények esetében 0,3 hektár legyen az alsó határ. Ez körülbelül tízezer kistermelőt érint Magyarországon - szögezte le a miniszter. Jóllehet az Európai Bizottság hajthatatlan a termelés és a támogatások elválasztásában, nemzeti hatáskörben több ágazatban a termeléshez kötött támogatásokat meg lehet tartani, mégpedig az összes közvetlen kifizetés 10 százalékának erejéig. Három és fél százalékra emelték azon területek arányát, amelyekhez nemzeti döntés alapján támogatás kapcsolható. Magyarország például a rizs- és a dohányágazatban, valamint az állattenyésztésben szeretne élni ezzel a lehetőséggel. Új támogatási címek is létrejöttek a megállapodással, köztük a termékbiztosítások és az állategészségügyi alapok támogatása. Ezeknél is módosult az eredeti javaslat: előbbit például állati termékekre is kiterjesztették, utóbbinál pedig azt sikerült elérni, hogy "ne váltson ki" egyes piaci eszközöket, például a járványkártalanítási támogatást. Néhány ágazatban (fehérjenövény, rizs, dió, vetőmag, szárított takarmány) sikerült meghosszabbítani a támogatás-elválasztási határidőt 2012-ig.

Az új EU-tagállamoknak juttatott 90 millió eurós többletjuttatásról Gráf József elmondta: többet szerettek volna elérni, de végül is beérték ennyivel, hogy ne hiúsuljon meg a teljes megállapodás. Ezt a keretet egyébként a régebbi tagállamok mintegy kompenzációnak szánták azoknak az országoknak, amelyek az összevont gazdaságtámogatási rendszerből (SPS) részben vagy egészben kimaradnak. Az intervenció esetén szintén született néhány kedvezőbb változtatás. Például a gabonaintervenciónál sikerült elérni, hogy évi 3 millió tonnáig a jelenlegi rendszer alapján (kötelező felvásárlással és Magyarországnak kedvezőbb áron) történjen, és csak azt követően kerüljön sor pályáztatásra. A durumbúza és a rizs intervenciós is rendszere is megmarad, bár 0 tonnás kerettel, a kukorica esetében pedig az Európai Bizottság nyilatkozatot tett, hogy folyamatosan figyeli a piaci helyzetet, és szükség esetén javasolja a felvásárolható mennyiség növelését. Megemlítette Gráf József azt is, hogy a bogyós gyümölcsök átmeneti támogatását sikerült a rendszerben tartani. Ez is évente 400 ezer eurót jelent a magyar termelőknek.