A zavargások kisiklatták a görög reformokat

Mint a Reuters rámutat, az oktatási rendszer átalakítását a diákok ellenállása hiúsíthatja meg, a nyugdíjrendszer szigorítását pedig a szakszervezetek akarják megtorpedózni. Az adott helyzetben az eddigi, bátortalan privatizációk folytatására sem lehet számítani.

Az évtized elején, az euró átvétele alacsony kamatlábakat és évekig tartó – átlagosan 4 százalék körüli – növekedést hozott magával, az ország még jelentős összegeket kapott az Európai Uniótól, erős volt a többi balkáni államba irányuló kivitel, sok pénzt hozott a hajózási ágazat és az idegenforgalom. Az akkori prosperitás azonban eltakarta a gazdaság súlyos szerkezeti problémáit, mindenek előtt a GDP 14 százalékát is elérő, folyó fizetési mérleghiányt, és az euró-övezetben legalacsonyabb termelékenységet. Az adott országcsoporton belül itt volt ráadásul a legsúlyosabb a korrupció, ami egyaránt átjárta az oktatást, az egészségügyet, jelentős ellenszenvet váltva ki a mindenkori kormányok iránt. Az elutasítást fokozta, hogy Görögországban hagyományosan túlduzzasztott apparátussal kormányoznak a pártok, emiatt rendre magas a költségvetési hiány, ami már tavaly – a mostani válság elmélyülése előtt is – 3,5 százalékos, GDP-arányos deficitet eredményezett.

Kibontakozásra az adott helyzetben aligha kínálkozik esély. A parlamentben 1 fős többségre támaszkodó Új Demokrácia Párt szigorításokhoz nem mer folyamodni, ilyenek nélkül pedig nyomott – jövőre akár 1 százalék alatti – maradhat a növekedés. A bankszféra szanálására szánt 28 milliárd eurós összeg amúgy is súlyosan megterheli az ország gazdaságát, amitől a GDP-hez viszonyított adósság 94 százalékról 108 százalékra ugrik. Hiteleket a kormány egyre nehezebben tud bevonni, mert a Moody’s – a halogatott reformok és a GDP 11 százalékára rúgó adósságszolgálati ráta miatt – „A1” kategóriába sorolta az ország hitelképességét, ami az euró-övezetben a leggyengébb. A Változást az ellenzéki Paszok hatalomra kerülése sem hozna, mert az a párt még jobban rabja a szakszervezeteknek, a korábbi kormányzása idején pedig amúgy is példát adott a nagyvonalú költekezésre irányuló hajlamáról.