Ecostat: Romló turisztikai kilátások

2009-ban a globális pénzügyi krízis és a nyomában kibontakozó válság egyre kedvezőtlenebb feltételeket teremtenek a magyar  turizmus fejlődése számára. Lényegében a turisztikai főszezon végéig a vendégforgalom és az ágazat teljesítménye stagnált, illetve kismértékben elmaradt az egy évvel korábbi szinttől.

A kedvezőtlen hatásokat némileg tompítja a belföldi turizmus kínálatának, szerkezetének szolgáltatási színvonalának javulása, az utazásokat ösztönző kedvezmények (csekkrendszer), illetve a hatékonyabb marketing és a vállalkozások rugalmasabb alkalmazkodása az üzleti feltételekhez.

A külföldi vendégforgalom évközben jelentősen ingadozott, az egy napra látogatók (átutazók, kirándulók) és a több napot itt tartózkodók száma összességében stagnált.

A magyar állampolgárok ez évi külföldi utazásai alig haladták meg a 2007. évit. Az egy napra kiutazók száma 2 százalékkal csökkent, a több (átlagosan 11) napra utazók száma viszont 7 százalékkal emelkedett, így külföldi tartózkodási idejük az idén már meghaladta a beutazó vendégekét.

2008 első kilenc hónapjában a Magyarországra látogatók költése – stagnáló vendégforgalom mellett – erőteljesen nőtt (14%). A hosszabb időt hazánkban töltők költési többlete elsősorban a tartózkodási idő meghosszabbításából adódott. A Magyarországra több napra látogató külföldiek kiadásai között nőtt a szálláshely- és vendéglátó szolgáltatások, a közlekedés, illetve a gyógyászati és egészség-megőrzési szolgáltatások aránya, ugyanakkor kevesebbet költenek kulturális és sport szolgáltatásokra.

Az Ecostat Turizmusbarométer felmérése szerint 2009-ben a háztartások négytizede (41%) tervez nyaralást, az utazók 70 százaléka Magyarországon. A belföldi utak várható hossza 7,11 nap (stagnál). A nyaralásra tervezett költés várhatóan csökken, jelentős számú üdülési csekk beváltása mellett. 2008. év végi felmérésünk szerint a lakosság a következő hat hónapban átlagosan 123 ezer forintot, mintegy 40 ezer forinttal kevesebbet tud majd üdülésre fordítani személyenként, mint fél éve, mely érték csak kismértékben haladja meg a 2007. első félévben mért legalacsonyabb értéket (119 ezer Ft).

Akkor a konvergencia-program megszorító intézkedései miatt tervezte a lakosság, hogy kevesebbet költ üdülésre, nyaralásra. Az utazásszervező és -közvetítő vállalkozások fokozott mértékben számítanak a belföldi lakosság körében a nyaralás, szabadidő eltöltés, valamint az aktív turizmus és a kulturális- és örökségturizmus növekedésére.

A szállodaipari vállalkozások konjunktúra indexe 2008 második fél évében 36,6 százalék, ez 15,9 százalékponttal alacsonyabb az elmúlt fél évben mért értéknél és 3,4 százalékponttal marad el az egy évvel ezelőtt mért, akkor sem túl magas értéktől. Az Ecostat három éve készít felmérést a turisztikai ágazatról, és azon belül a szállodaiparról. A most mért érték eddig a legalacsonyabb, s ez a szállodák azon véleményét tükrözi, hogy a gazdaság egészének helyzete, ezen belül is a turisztikai ágazat, és saját vállalkozásuk üzleti lehetőségei a következő hat hónapban jelentős mértékben csökkenni fognak.

A szállodaipari vállalatok beruházási tervei továbbra is szerények, és továbbra is azokon a területeken kénytelenek önerőből fejleszteni, amely területek szolgáltatásait már nem nélkülözhetik. A szállodák valamivel több mint fele számít új, erős versenytársak megjelenésére. A vállalatok a létszámbővítésnél nagyobb arányú munkaerő-elbocsátást terveznek.

A szállodák/szálláshely szolgáltató vállalatok véleménye szerint a következő fél évben Magyarországra főleg az egészségturizmus és a szabadidő-eltöltés céljából, valamint hivatalos, üzleti célú utazás miatt érkeznek a vendégek.

A vendéglátóipari vállalkozások konjunktúra indexe 35,3 százalék, ez 5,2 százalékponttal alacsonyabb, mint az elmúlt fél évi, és 1 százalékponttal alacsonyabb, mint volt egy évvel ezelőtt. E várakozási index a három év alatt mióta felmérést készítünk a vendéglők következő időszaki terveiről nem a legrosszabbak, mert 2006. év végén, az akkori gazdaság megszorító intézkedések hatására még borúlátóbbak voltak a vendéglátóipari vállalkozások vezetői. (2006. II. fél évben 32% volt.) E nem túl magas konjunktúra előrejelzésben szerepet játszik, hogy a vendéglátóipari vállalkozások a világméretű pénzügyi válság hatására kialakult magyarországi gazdasági helyzetről negatívabban vélekednek most, mint az elmúlt időszakban. Az éttermek vezetői szerint mind a népgazdaság egésze, mind a turisztikai ágazat, és így saját vállalkozásuk gazdasági teljesítménye is romlik a következő időszakban.

Az éttermek, vendéglátóhelyek beruházási tervei továbbra is szerények, tevékenységeik azon részeit fejlesztik önerőből, amelyek már halaszthatatlanok és nagy pénzügyi kockázattal nem járnak. A vendéglátóipari vállalkozások 60 százaléka a romló gazdasági helyzet ellenére számít új erős versenytársak megjelenésére. Új munkaerő alkalmazását a vállalkozások 7,7 (fél éve 30,8%), elbocsátást is 7,7 százalékuk tervez (fél éve 23%), munkaerő-kölcsönzés igényét senki nem (hat hónapja még 15,4%) jelzett. A következő fél évben az éttermek, vendéglátóhelyek mind a belföldi, mind a külföldi vendégek csökkenését prognosztizálják.

Az utazásszervező és -közvetítő vállalatok konjunktúra indexe 2008 második fél évében 35,8 százalék, mely érték 4,2 százalékponttal marad el az elmúlt fél évben mért értéktől. E csökkenéssel együtt az egy évvel ezelőtti értéknél majdnem 10 százalékponttal alacsonyabb az utazási irodák mostani várakozásai és azon véleményüket jelzi, hogy mind a nemzetgazdaság egésze, mind a turisztikai ágazat és saját vállalkozásuk gazdálkodási lehetőségei a következő hat hónapban is romlani fognak. Az utazásszervező és közvetítő vállalatok szolgáltatásai iránti kereslet a következő fél évben is erőteljesen függ majd a bel- és külpolitikai eseményektől, a gazdaságpolitikai tényezőktől.

Az utazási irodák beruházási tervei – hasonlóan a szállodákhoz és a vendéglátóipari vállalkozásokhoz – igen szerények, főleg azokat a fejlesztéseiket kénytelenek ezen vállalatok is megvalósítani, amelyek már halaszthatatlanok. Az utazási irodák egyharmada számít új, erős versenytársak megjelenésére. A vállalkozások 7 százaléka nem tervez változtatást a foglalkoztatottak létszámában. Új munkaerő alkalmazását 7, létszám leépítését a vállalkozások ugyancsak 7 százaléka tervezi, munkaerő-kölcsönzést nem jeleztek.