Így csillapítja éhségét a Kis Tigris: atomra váltanának Dél-Koreában

Az elhatározásától Szöult az sem tántorította el, hogy a gazdasága energiaszükségletének fedezéséhez erős exportpotenciállal rendelkezik.

Dél-Korea az energiafelhasználásában mindössze 3 százalékos hányad erejéig támaszkodhat belföldi forrásokra. A fajlagos fogyasztás alapján az ország ott van a világ 20 leginkább energiaéhes állama között, az áramfelhasználás 2022-ig várhatóan évente 2 százalékkal fog emelkedni, tavaly az ötödik helyen állt a világ legnagyobb olajimportőreinek sorában - olvasható a Die Presse oldalán.

A szénhidrogén felhasználást csaknem maradéktalanul importból kell fedezni. A felhasznált gáz jelenleg nagyrészt cseppfolyósított formában érkezik az országba, ami megnöveli a gazdaság fajlagos energiaköltségeit. Ennek mérséklésére Szöul vezetékes gáz vásárlásáról tárgyalt Moszkvával, a csöveket azonban Észak-Koreán keresztül lehet lefektetni, ami az elképzelést politikailag teszi bizonytalanná.

Tekintettel arra, hogy az országban a csekély antracitkészleten és a szerény vízerő-potenciálon kívül csak urán található számottevő mennyiségben ezért a kormány mintegy 20 milliárd eurónak megfelelő összeget kíván atomerőművek építésébe invesztálni. Ilyen létesítményből az országban máris működik 20, összesen 17,5 gigawattnyi teljesítménnyel, amihez 2022-ig további 12 ilyen komplexumot kívánnak felépíteni. Ezek révén a teljes erőművi kapacitás a mostani 66 gigawattról 100 gigawatt fölé emelkedne, amiből az atomenergia hányad mintegy 50 százalékos lenne.