Kompromisszum körvonalazódik az EU-csúcson

A közös nyilatkozatról a Reuters által megszerzett tervezet szerint az állam- és kormányfők támogatni fogják a 80 éve legsúlyosabbnak tartott gazdasági válság enyhítését célzó programot, a légköri terhelés kérdésében pedig használható kompromisszum látszik kibontakozni a volt szocialista államok és a régebbi tagok között.

A hírügynökség pénteken délelőtt tette közzé az egyezkedések aktuális állását tükröző tervezetet, amely szerint a tagországok egyetértenek az uniós GDP 1,5 százalékának megfelelő összegű gazdaságélénkítő program végrehajtásával.

Az azonban már az ismertetett változatból is kiderült, hogy a közös nyilatkozat csak egy keretprogramot fog rögzíteni, amelyet nagyrészt a tagállamoknak kell megtölteniük tartalommal. A terv kritikusai szerint a fellépés gyengéi éppen onnan erednek, hogy az egész tartalmát túlnyomóan a kormányok által már korábban bejelentett ösztönző csomagok alkotják, ami pedig – a beavatkozás szükséges szintjéhez képest – elégtelen.

Az összesen 200 milliárd eurós keret-programon belül csak 30 milliárdnyi fog uniós közös forrásból jönni, amit az Európai Beruházási Bank folyósít majd, például „zöld energia” projektek végrehajtásának finanszírozására. A tagállamok által végrehajtandó támogatási programok egyrészt kiemelt szektorok – például autógyártás, építőipar – megsegítésére irányulnak, de vannak országok, ahol például adócsökkentés formájában élénkítik a keresletet.

Ezen a ponton a Reuters által ismertetett tervezet fölöttébb laza megfogalmazást tartalmaz: áfa-csökkentést például az inkább munkaigényes szegmensek részére javasol, ott is szabad választást hagyva a kormányok számára, hogy folyamodjanak-e az adott eszközhöz. A tervezett nyilatkozat egyik pontja egyértelműen a német törekvéseket tükröz.

Az adott pont átmeneti jellegűnek minősíti a fiskális könnyítést, ami után „gyorsan vissza kell térni” a korábbi költségvetési célokhoz. Ezek – mint ismeretes – a tagállamok államháztartásának kiegyensúlyozását vagy ehhez közeli állapot megteremtését irányozzák elő.

A légköri terhelés visszafogását célzó tervek végrehajtását megkönnyítendő a kelet-európai tagállamok várhatóan kivételeket kapnak néhány ponton az üvegház-gázok kibocsátásának drasztikus szigorítása alól. A Reuters tudni véli, hogy a lengyel miniszterelnök, Donald Tusk ezekben a kérdésekben mindent elért, amit akart.

A korábban népszavazáson elbuktatott Európai Alkotmány helyébe szánt új, alapszerződési forma hatályba léptetésére Dublin jövő novemberig kapott haladékot. Egy újabb népszavas sikeressége végett az írek kapni fognak egy állandó helyet a karcsúsítandó Európai Bizottságban, emellett katonai kérdésekben bizonyos különállás fenntartására is fel lesznek jogosítva.