Elhúzódó gyötrelmek, mélyülő recesszió jön - PC-elemzés a régió kihívásairól

Az elkövetkező időszak az "elhúzódó gyötrelmek" periódusa lesz, melyet mélyülő recesszió, romló életkörülmények, illetve társadalmilag és politikailag egyre fájdalmasabb intézkedések fémjeleznek. Ez a régió országainál a kormányzatok alacsonyabb támogatásában és a fokozódó társadalmi feszültségekben is visszaköszön majd – közel sem igaz tehát, hogy a válság „bebetonozza” a kormányzatokat – szögezi le a Political Capital Válságkezelési technikák az újonnan csatlakozó EU-tagállamokban című tanulmányában.

A régió stabil gazdaságai – Szlovákia, Lengyelország, Csehország – a válságkezelés Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is látott módját választják: a keresletcsökkenést állami beruházásokkal próbálják ellensúlyozni. Ennek a gazdasági stratégiai útnak azonban több kockázata is van: Növekedhet a költségvetési hiány és ezen országok növekedésüket mesterségesen generált keresletre alapozzák, ami hosszabb távon lufi kialakulásához vezethet.

A romló gazdasági kilátások közepette mindegyik régiós ország módosítani kényszerült gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisait. Szlovákiában mintegy 200 millió, Magyarországon 650 millió, Csehországban pedig 1,3 milliárd eurónyi kiesést kell pótolni a költségvetésben. Annyiban közös a régió országainak válságkezelése, hogy a gazdasági recesszió elmélyülése miatt a régió országai rendkívüli kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedések meghozatalára kényszerülnek. A válság első hónapjaiban a Közép-Kelet-Európában készített közvélemény-kutatásokból jól látható, hogy a pénzügyi-gazdasági krízis első körben megerősítette (vagy legalábbis jelentősen nem gyengítette) a kormányzatokat. A válság elhúzódó hatásai azonban a legnépszerűbb kormányok népszerűségét is kikezdik.

Minél nagyobb jelenleg a bizalmi tőkéje egy országnak, annál inkább megteheti, hogy lazítson a költségvetésen a megváltozott helyzetben. Magyarországnak nagyon alacsony a bizalmi tőkéje, és a kormány szinte kényszerpályán van, hiszen érdemben nem növelheti a hiányt az IMF nyomása és a befektetői félelmek miatt. Szlovákia euróövezeti tagként azonban várhatóan jelentősen növelni fogja a hiányát a közkiadások növelése révén. Ennek megvalósításában az országot segíteni fogja, hogy a 3 százalékos maximális költségvetési hiányra vonatkozó maastrichti kritériumot szinte egy euróövezeti ország sem fogja tartani 2009-ben. A munkanélküliség legnagyobb mértékben Szlovákiát fenyegeti.

A válság első szakaszának vesztesei (a balti országok, Magyarország, továbbá kisebb részben Románia és Bulgária) továbbra is jelentős versenyhátrányban vannak: a fundamentális problémák továbbra is fennállnak, és a befektetői bizalom sem állt helyre, így mozgásterük korlátozott. Hosszú távon ugyanakkor ezek az országok megerősödve kerülhetnek ki a válságból. A jelenlegi helyzetben ugyanis a gazdasági racionalitás felülírhatja a rövid távú politikai racionalitást. Ennek ára persze rövid távon a politikai konfliktusok halmozódása és a súlyos népszerűségvesztés lehet.