Kirúgni a legegyszerűbb

A hazai vállalatok közel kétharmadának nincs vészforgatókönyve a mostani válság kezelésére, így nem meglepő, hogy a krízis hatásainak csökkentéséhez kormányzati segítséget várnak. A DGS Global Research most elkészült válságkezelési kutatásából kiderült: a cégek több mint kétharmada igényelné az állami beavatkozást. Tízből nyolc cég köztehercsökkentést szeretne, hét pedig adómérséklésben bízik. Mivel a felmérésben részt vevő munkaadók egyharmada várhatóan még leépítésre kényszerül, s azt szeretné jogszerűen és humánusan tenni, így képeztetnie kellene munkatársait, ehhez lenne szüksége az állami segítségre. A kutatásban részt vevő 349 vállalat több mint hetven százaléka jelezte, már érzékeli a forgalom visszaesését, épp ezért többségük lefaragta a költségeket, és átalakította, optimalizálta a szervezet létszámát, struktúráját. Sokan azonban még csak most tervezik a válságcsökkentő lépéseket, ezek a munkaadók az előbb említettek mellett várhatóan befagyasztják a béreket, a jutalmakat, elbocsátásokban gondolkodnak, sőt korengedményes nyugdíjazással is apasztják a létszámot. A tervezett lépések között az is szerepel, hogy kitolják a fizetési határidőket, vagyis később fizetnek az üzleti partnereknek, és ez további gazdálkodási nehézséget jelent az üzletfélnek, s újabb elbocsátásokat vonhat maga után.
A kutatással az volt a fő célunk, hogy kiderüljön, mennyire ismertek a hazai szervezeteknél a legálisan alkalmazható munkaerő-megtartó intézkedések, mint például a távmunka, részmunkaidő, bedolgozás, munkakörmegosztás, csökkentett idejű munkahét vagy épp a határozott idejű foglalkoztatás – fogalmazott Dara Péter. A DGS Global Research ügyvezetője jelezte: az adatok egyértelműen jelzik, hogy ezek ismertsége alacsony, tíz foglalkoztatóból három alkalmazza ezeket. Még rosszabb a helyzet, ha azt nézzük, hogy a cégek alig négy százaléka fontolgatja ezek kipróbálását, sokkal egyszerűbb számukra, ha inkább elbocsátják a dolgozóikat.
A meglévő jogviszonyok átalakítását sem tervezik ezeknek megfelelően a cégek, átlagosan tízből hat munkaadó állítja, a jövőben sem alkalmazza ezeket az eszközöket. A legismertebb és alkalmazott módszerek között a részmunkaidős foglalkoztatás szerepel kiemelt helyen, míg a távmunka, a bedolgozás, az önfoglalkoztatás, valamint a csökkentett idejű munkahét elhanyagolható „népszerűségnek” örvend.
A válságkezelési kutatás adatait ma mutatják be egy egész napos – a DGS Global Research, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság és a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola által szervezett – konferencia keretein belül. KI