Csak a dolgozók cipelik a válság terheit?

Az alapelv, hogy a válság kezelését és a növekedést egyidejűleg segítő programra van szükség - szögezték le. Ennek során meg kell őrizni a stabilizációs program eddigi eredményeit. Adóreformra van szükség, ezen belül a munkához kapcsolódó közterhek csökkentésére. Az intézkedéseknek pedig segíteniük kell a foglalkoztatást, a munkahelyek megőrzését, a gazdaság növekedését.

Az MSZOSZ a tervezett kormányintézkedésekkel több ponton sem ért egyet. szerintük a csomag a terheket alapvetően a munkavállalókra teszi, ezen belül is az átlagosnál alacsonyabb jövedelmű munkavállalókra.

Az MSZOSZ javaslatai a kormány-előterjesztés módosítására:

SZJA-javaslatok:
1. Az adókulcsok ne növekedjenek, cserébe az alsó sáv határát kevésbé emeljék fel.
2. Amennyiben mégis felemelésre kerülnek a kulcsok, akkor az alacsony jövedelműek kompenzációja ne adójóváírással, hanem 1 százalékos járulékcsökkentéssel történjék.
3. Harmadik forgatókönyv szerint a kétkulcsos adó helyett háromkulcsos adó kerülne bevezetésre (18-26-36 százalék), 1,7 millió forintos, valamint 3 millió forintos sávhatárokkal.
4. Negyedik variáció szerint ugyanilyen sávhatárok mellett 19-28-38 százalékos kulcsok lennének. Az adójóváírás változatlan maradna, de a munkavállalók járuléka 1 százalékkal csökkenne.

Adókedvezmények, mentességek:
5. Az MSZOSZ ragaszkodik a munka világához kapcsolódó kedvezmények teljes körének megtartásához. Azonban megszüntetné a nem munka világához kapcsolódó kedvezményeket (pl képviselői költségtérítések).

ÁFA:
6. Az MSZOSZ szükségesnek tartja, hogy a legfontosabb élelmiszerekre, háztartási energiára és egyes munkaigyényes szolgáltatásokra bevezessenek egy kedvezményes kulcsot (15 százalék) de minimálisan ne vonatkozzon rájuk adóemelés.

Járulékcsökkentés:
7. Az öt százalékos csökkentésből legalább 1 százalék a béren belüli, munkavállalói járulékokból történjen.

Magánnyugdíjpénztárak:
8. Az MSZOSZ javasolja a magánnyugdíj-pénztári kötelező belépés megszüntetését, a visszalépés lehetőségének megteremtését. Ennek a várható hatása számításaik szerint nagyjából 150 milliárd forintnyi megtakarítás évente.

MSZOSZ: A Reformszövetség nem ad választ

A Reformszövetség anyagai - melyeket az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldala saját kiadáscsökkentő javaslataként terjesztett elő - zömében közgazdasági alapigazságokat tartalmaznak, és nem adnak választ az ország valós problémáira - véli az MSZOSZ. Szerintük kevés benne a munkáltatói hozzájárulás. Ezért elfogadhatatlannak tartják az adójóváírás, valamint a különadó megszüntetésének ötletét.

Gazdaságpolitika, foglalkoztatás:
9. A társadalmi hatásokat is felmérve mielőbb ki kell tűzni az euró-csatlakozás dátumát, és be kell lépnünk az ERM II. rendszerbe.
10. A válság kezelésében a bankoknak is tevékeny részt kell vállalniuk.
11. A munkavállalók legfontosabb érdeke, hogy munkahelyük legyen. Ezért az MSZOSZ támogat minden olyan intézkedést, ami a foglalkoztatás megtartását, vagy növelését célozza. Határozottan elleneznek viszont minden olyan intézkedést, amely a legális foglakkoztatásra negatívan hat, ilyen többek között az üdülési jegyek és az étkeztetés adómentességének visszavonása.
12. Nemcsak munkavállalói, de államháztartási érdek is az öngondoskodás erősítése. Mindenképpen ragaszkodik ezért az MSZOSZ ahhoz, hogy megmaradjanak a nyugdíj és egészségpénztárakhoz kapcsolódó kedvezmények.

Szociális ellátások, nyugdíj:
13. A szociális juttatások jövedelem szerinti differenciálását és foglalkoztatást ösztönző megoldások bevezetését elfogadhatónak tartják, de szükséges a szociális ellátó rendszerek teljes áttekintése.
14. A 13. havi nyugdíjjal tervezett lépések az MSZOSZ szerint igazságtalanságokat szülnek és későbbi újabb korrekció igényét veti fel. A nyugdíjrendszer problémáival kapcsolatban a korhatár-emelés felvetése önmagában kevés. Az MSZOSZ véleménye szerint ezt egy átgondolt, egyeztett, hosszútávú és minden elemére kiterjedő nyugdíjreform keretében lehet napirendre tűzni, amely arányosan figyelembe veszi a korhatárt és a ledolgozott időt.