Egyezség felé halad a G20-értekezlet az IMF feltőkésítéséről

Az IMF mozgósítható készleteinek emelése vált a Londonhoz közeli Horsham kisvárosban rendezett értekezlet egyik fő napirendi pontjává, miután már az értekezlet előtt világossá vált, hogy a másik fő kérdésről, a költségvetési gazdaságélénkítő programok mértékéről most nem várható közös álláspont.

Az Európai Unió tagjai - elsősorban is a maastrichti stabilitási előírások által kötött euróövezeti tagállamok - nem kívánják ugyanis olyan mértékűre felduzzasztani államháztartási hiányaikat, mint például a további jelentős központi serkentő programokat szorgalmazó Egyesült Államok.

Nagy londoni elemző házak súlyos deficiteket jósolnak az amerikai és a brit költségvetésben egyaránt.

A Standard & Poor''s hitelminősítő minap Londonban kiadott elemzésében 2009-re 10 százalékos, 2010-re 11 százalékos GDP-arányos amerikai államháztartási hiányt valószínűsített az általa kidolgozott alapeseti forgatókönyv esetén; a stresszhelyzeti változatban 11, illetve 12 százalékos amerikai deficit szerepel erre a két évre.

A Brit Iparszövetség (CBI) új, negyedéves előrejelzése szerint a brit recesszió és az annak enyhítését szolgáló központi ösztönző programok komoly mértékben rontják a brit közfinanszírozási helyzetet is. A szervezet szerint az állam nettó hiteligénye az idén 146 milliárd, jövőre 168 milliárd font lesz, ami 10,6, illetve 11,8 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánynak felel meg.

A G20 szakminisztereinek szombati munkareggelijéről kiszivárgott, egyelőre részletek nélküli értesülések szerint abban viszont sikerült közös álláspontra jutni, hogy "komoly mértékben" növelni kell az IMF pénztartalékát.

Tim Geithner amerikai pénzügyminiszter azzal a javaslattal érkezett a horshami értekezletre, hogy háromszorozzák meg, vagyis emeljék 750 milliárd dollárra a valutaalap folyósítható készleteit. Az EU eredetileg 500 milliárd dolláros IMF-keretet támogatott, amelyhez - Japánhoz hasonlóan - 100 milliárd dolláros kölcsönnel lenne hajlandó hozzájárulni.

A súlyos recesszióba került fejlett ipari térség ugyanakkor jelentős hozzájárulást várna a nagy tartalékokkal bíró feltörekvő országoktól, elsősorban is a négy legnagyobbtól, az angol rövidítéssel BRIC-csoportnak nevezett Brazíliától, Oroszországtól, Indiától és Kínától.

A négy ország szakminiszterei a horshami értekezlet előtt külön megbeszélést tartottak, amely után közölték: a Négyek, mielőtt megnyitnák pénztárcáikat, először az IMF-en belüli szavazati jogok átrendezését, vagyis a nagy feltörekvő gazdaságok befolyásának növelését szeretnék látni.