Kevés a biztató jel az iparnak

Az idei első hónapban a nyers adat szerint 22,9, munkanaphatástól megtisztítva pedig 21 százalékkal esett 2008 januárjához képest a szektor kibocsátása – tette közzé előzetes adatait a Központi Statisztikai Hivatal. A tavaly decemberi adatok még 19,6, illetve 23,3 százalékos visszaesést mutattak, amelyek a valaha mért legnagyobb visszaesésnek számítottak a KSH adatbázisában. A szezonálisan kiigazított havi változás viszont ezúttal pozitív volt (2,5 százalék), de így is csak egy töredékét tudta ledolgozni az ágazat a decemberi, 15 százalék feletti havi zuhanásnak.

A termelés visszaesése mögött az európai felvevőpiacokon látható meredek keresletcsökkenés áll, az ipar állítja ráadásul elő a leginkább konjunktúraérzékeny árukat. Hatalmas például a visszaesés az autóeladásokban, de szinte eladhatatlanok a drágább elektronikai cikkek is, és általában minden, amihez hitelt szokott felvenni a lakosság. A kereslet visszaesése mellett az is szerepet játszik a termelés csökkenésében, hogy a vállalatok szabadulni igyekeznek a felhalmozódott készleteiktől, ezért sok helyen leállították a termelést is, vagy csökkentett üzemmódra váltottak.

A következő hónapokra még hasonlóan ronda számokat jósoltak a szakértők, de éves szinten is két számjegyű bukás várható a korábbi mintaágazatban. A globális recesszió elmúlásával viszont éppen az ipar kezdhet majd elsőként növekedni, ezt azonban a kormányok által adott grandiózus mentőcsomagok ellenére is egyre inkább csak jövőre valószínűsítik. A szektort a következő időkben csődhullám és fontosabb vállalatok részleges államosítása jellemezheti, hasonlóan ahhoz, ami a bankrendszerben már zajlik. Sok, még Nyugat-Európában termelő ipari vállalat kényszerülhet majd a gyártóüzemeinek idetelepítésére, mint ahogy azt a Mercedes kecskeméti projektje is mutatja. A termelés mindezzel együtt is csak évek múlva érheti majd el a tavalyi csúcspontját.