Gyurcsány Ferenc szerint a magyar gazdaság finanszírozását sem közép-, sem hosszú távon nem fenyegeti veszély. A magyar miniszterelnök erről Londonban beszélt, ahol Veres János pénzügyminiszterrel és Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatót.
A vasárnapi informális brüsszeli EU csúcson általa előterjesztett, 180 milliárd eurós pénzügyi kerettervről Gyurcsány Ferenc azt mondta: Magyarország nem azt akarja, hogy Közép-Európa számláját a német adófizetők állják, és nem gondolja, hogy "konfekcióruhába kell öltöztetni valamennyi országot".
Mindamellett megjegyezte: a régiónak átfogó, az egyes szereplők összehangolt fellépését igénylő programra van szüksége, amely legalább négy dolgot tartalmaz. Ide sorolta, hogy sürgős pénzügyi segítséget kell adni azoknak az országoknak, amelyeknek a finanszírozása rövid távon bajba kerülhet. Külön kiemelte, hogy Magyarország nem tartozik ezen államok közé, mert a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodás nyomán stabil a magyar gazdaság finanszírozási háttere.
A Dow Jones hírügynökségnek kedden adott interjújában a miniszterelnök szerint a magyar kormány legkésőbb szeptember 30-ig ki akarja tűzni az euró bevezetésének céldátumát. Gyurcsány Ferenc azt mondta: reális az esély arra, hogy Magyarország 2011-ben képes lesz teljesíteni valamennyi maastrichti kritériumot, feltéve, hogy tartjuk magunkat a gazdaság élénkítését célzó, már körvonalazott intézkedésekhez, miközben egyensúlyban tartjuk a gazdaságot.
Jövőre Magyarország készen fog állni az ERM-II. mechanizmushoz való csatlakozásra, ami azt jelenti, hogy 2011-ben, ha kis erőfeszítéssel is, de teljesíteni tudja a maastrichti kritériumokat - tette hozzá Gyurcsány.
Kóka János, volt gazdasáági miniszter, az SZDSZ parlamenti frakció vezetője kedden brüsszelben a Nabucco-program siker érdekében több országot átfogó politikai támogató testület felállítását kezdeményezte. A magyar parlament Nabucco-bizottságának vezetője újságíróknak elmondta, Andris Piebalgs, az EU energiaügyi biztosa nyitottnak mutatkozott a kezdeményezésre.
Lech Kaczynski lengyel államfő pedig megrótta országa kormányát, amiért az európai uniós csúcstalálkozón nem támogatta a magyar kormány által Közép-Európának javasolt 180 milliárd eurós stabilizációs és integrációs programot. A lengyel államfő szerint országa "hűtlen" volt Magyarországhoz. Az államfő közölte, hogy Lengyelország "alapjában véve semmit se ért el" a nem hivatalos brüsszeli csúcsértekezleten, és "nagy tévedésnek" nevezte Lengyelország uniós politikáját.
A Le Monde című francia napilap kedd délután megjelent számában arról írt, hogy a kelet-európai szolidaritási alap létrehozására tett magyar javaslat brüsszeli elutasítása ellenére a teljes kelet-európai régió a gazdasági zuhanás felé halad, és ennek pénzügyi terhét Nyugat-Európa fogja megfizetni. A terheket meg kellene osztani azok között, akiket a politikai felelősség illet a jelenlegi helyzet kialakulásáért, és azok között, akik Nyugaton ezt a felelőtlenséget bátorították - írják.
"Kelet-Európa nem egy ország". Ez a Le Monde szerint alapvető oka annak, hogy a régiónak szóló 180 milliárd euró értékű stabilizációs és integrációs programot, amelyet Magyarország javasolt, elutasították.
A Financial Times londoni gazdasági napilap szerint a hétvégi EU csúcstalálkozó után több uniós politikus is jelezte: átgondolják azt a magyar javaslatot, amely az ERM-II. árfolyamrendszerben az euróövezeti belépés előtt kötelezően eltöltendő - jelenleg két éves - időszak rövidítését célozza.
A The Washington Post elemzője pedig úgy véli - színezi tovább az uniós képet az amerikai napilap -, téved, aki azt hiszi, hogy Európa egységére leginkább a kelet-európai gazdasági válság jelent veszélyt, hogy a gyengébb, volt kommunista gazdaságok lehúzzák gazdagabb, nyugati szomszédaikat. Hozzáteszi: az Európai Unió bajban van, amely azonban nem keletről ered.
Belföldi hír, hogy februárban csökkent a felszámolási eljárások száma. Idén januárban 1.325, míg februárban csak 1.020 felszámolási eljárás indult. A megtorpanás azonban csak a növekedés dinamikáját fékezi, hiszen tavaly februárban 958 felszámolás kezdődött.
A forint továbbra is gyengélkedik, bár kedden négy órakor a bankközi kereskedelemben, 0,40 százalékkal erősebb árfolyamon jegyezték, mint a hétfő délutáni. Az euró árfolyama kedden délután 305,50/80 forint volt.
Diósgyőrben még nem látszik az alagút vége: Mladen Pejkovics, a diósgyőri kohászatot működtető DAM 2004 Kft. ügyvezetője a cégnél tartott munkásgyűlésen ismét a strukturális átalakítás szükségességét hangoztatta, de semmi újat nem mondott. A mintegy 400 dolgozó arra nem kapott választ, hogy újraindul-e és mikor a tavaly december óta szüneteltető acélgyártás és a hengerlés.
Az ISD Dunaferrnél is megszorító intézkedésekről tárgyal a szakszervezettel a cég vezetése az elhúzódó gazdasági és acélipari válság miatt. A javasolt megszorítások között van a heti 32 órás munkahétre áttérés, és a műszakpótlékok ideiglenes csökkentése a Munka törvénykönyvében meghatározott szintre.
A piaci kereslet visszaesése miatt március közepétől átmenetileg leáll a termelés a Zalakerámia tófeji gyáregységében. A másfél hónapos leállás a 320 embert foglalkoztató üzem dolgozóinak több mint 70 százalékát érinti.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.