Visszavette prognózisait a GKI - Romló kilátások, de egyensúlyjavulás áll az új előrejelzésében

Magyarország (és minden más felzárkózásra törekvő ország) számára a likviditásbőség tavaly lezárult kora azt jelentette, hogy külföldi hitelből lehetett a hiányzó hazai megtakarításokat pótolni – áll a GKI legfrissebb negyedéves előrejelzésében.

Ez a pálya hirtelen világméretekben fenntarthatatlannak minősült. Globális átértékelődés történt. Ami korábban integráció, nyitott gazdaság, működőtőke-bevonás modernizációs felzárkózási modell, stb. formájában pozitív érték volt, az most mind kockázattá, kitettséggé és negatív értékítélet alapjává vált. Hisztéria és pánik vált úrrá a piacokon, méghozzá gyakran rendkívül leegyszerűsítő módon.

Például Magyarország esetében nem kezelte értékén az államháztartási hiány jelentős csökkentését, nem vette figyelembe, hogy a teljes külföldi adósságnak csak kevesebb, mint egyharmada az államé, a többi pedig multinacionális cégek tulajdonosi hitele és külföldi bankok magyarországi leánybankjaihoz – nemzetközileg jó portfolióban – történt hitelnyújtása, amelyek visszafizetési kockázata alacsony.

A magyar gazdaságot a világgazdasági válság akkor érte, amikor az egyensúlyjavulás még nem jutott el a szükséges mértékig, s a pénzügyi világ sem szokta meg még az új adatokat. Így a Magyarországról alkotott kép rosszabb, mint a gazdaság tényleges helyzete. 2009-2010-ben Magyarországon kívül kevés EU-tagországnak lesz 3% körüli államháztartási hiánya. Az államadósság szintje a régióban nálunk a legmagasabb, de az elkövetkező két évben durván emelkedő nyugat-európai átlagnál alacsonyabb! A GDP-arányos külső finanszírozási igényünk a legnagyobb a visegrádi országok között; de lényegesen alacsonyabb a balti országokénál, Romániánál és Bulgáriánál.

A külföldi adósságszolgálat az export 12-13%-át teszi ki, ami alig több mint fele a lengyelekének. A világgazdasági válság nyomán a magyar gazdaság kényszerpályára került. Még tovább gyorsul a külső és belső egyensúly javulása, ugyanakkor recesszióba kerül a gazdaság. Az alacsony, az áfa és a jövedéki adók emelése után is a tervezett 4,5%-tól jóval elmaradó infláció és a visszaesés következtében idén a folyó áras GDP közel 2%-kal mérséklődik. Ez jelentősen csökkenti a vállalkozások nyereségét, s ezzel a költségvetésbe folyó nyereségadót is. A vártnál alacsonyabb bértömeg és a mintegy 5%-kal visszaeső vásárolt fogyasztás is bevételkiesést okoz.

Az év közepétől valószínűleg áfa- és jövedékiadó-emelésre kerül sor, ez azonban jórészt a munkaadói tb-járulék, kisebb részben az szja csökkenése formájában visszakerül az adózókhoz. Jelenleg mintegy 400-450 milliárd forint bevételi kiesés prognosztizálható a költségvetési törvényhez képest. Kiadási oldalon a költségvetési törvényhez képest 300-350 milliárd forint körüli csökkentés várható. Ennek egy része a tartalékok, illetve egyes fejezeti kiadási előirányzatok zárolásából, másik része a támogatások visszafogásából fakad. Végeredményben az államháztartás egyenlege mintegy 100 milliárd forinttal lesz kedvezőtlenebb az eredetileg tervezettnél, ami a kisebb GDP-hez viszonyítva 3% körüli hiányt eredményez.

Ez az adott nemzetközi környezetben még tolerálható lehet. Idén megállíthatatlan az eladósodottság növekedése. Ha a rendelkezésre álló nemzetközi hitelkereteket Magyarország idén jórészt vagy teljes egészében lehívja, a bruttó adósság technikailag akár 80% fölé is nőhet, bár ez függ a forint év végi árfolyamától is. Ha a lehívott összeg nagyobb része betétként az MNB-nél marad, akkor ez az adósságnövekedés főleg a biztonságos finanszírozhatóságért vállalt devizatartalék-növelés átmeneti ára. A helyzet konszolidálódásával e hitelek a későbbiekben feleslegessé válnak, vagy más, drágább hitelek kiváltását szolgálhatják.

Az adósságemelkedés tartósnak tekinthető részével Magyarország egyáltalán nem lóg ki a többi EU-tagországot a válság időszakában jellemző folyamatból. Az IMF szerint a G20-ak átlagos államháztartási hiánya 2009-ben a GDP 9%-a lesz, államadósságuk pedig már 2009-ben eléri a GDP 90%-át. A recesszió következtében alacsony világpiaci energia- és nyersanyagárak, valamint a csökkenő kereslet tovább mérsékli a hazai inflációt. A gyenge árfolyam és az év közepén várható adóváltozások azonban az év második felében az infláció átmeneti gyorsulását okozzák. Éves átlagban 3,5%-os, év közepén 2,5%-os, az év végén pedig 4,5% körüli árindex várható. Az átlagosnál gyorsabb lesz az áremelkedés a háztartási energia, az élelmiszerek és kissé a szolgáltatások körében.

Mindez paradox módon azt jelenti, hogy a számos mutató alapján az elmúlt években sereghajtónak bizonyult Magyarország 2009-2010-ben az európai középmezőnybe kerül. A válság kikényszerítette egyensúlyi és versenyképességi átrendeződés következtében megkezdődhet az ország tőkevonzó képességének javulása és a pénzpiaci bizalom tartós visszanyerése