Csak ürügy volt a gázkrízis?

A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai alapján az ipari termelés februárban 28,9 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva 25,4 százalékkal esett vissza éves alapon. A januári 22,9 százalékos visszaesés számított idáig a legnagyobbnak, de már múlt szeptember óta hónapról-hónapra nagyobb ütemű a termelés csökkenése. A termelés volumene az év első két hónapjában 26,1 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanap-tényezővel is kiigazított ipari termelési index februárban 4,1 százalékkal csökkent. Ebben a tekintetben az igazán nagy törést december jelentette, amikor 14 százalékot meghaladó zuhanást produkált az ágazat, de januárban is csak alig 2 százalékkal tudott felfelé korrigálni.

A nagy mértékű ipari visszaeséssel együtt az export hasonló nagyságrendű leépülése figyelhető meg. Sok szakértő azonban hangsúlyozza, ebben vannak tartós és nem tartós tényezők is, ezért éves átlagban 10 százalék körüli visszaesésre számítanak mind a kivitel, mind az ipari termelés terén. Ilyen egyszeri tétel volt a készletektől való erőltetett szabadulás, illetve a januári gázkrízis. Bár utóbbi a februári adatokat látva nem igazán játszott jelentős szerepet az év eleji visszaesésben. A beszerzési és egyéb konjunktúra-jelzőszámok egyelőre alacsony szinten mozognak, bár a legtöbb már túl van a nagy zuhanáson, így vélhetően már közel van a termelők számára a mélypont. Az idei éves statisztikákat azonban már ez a gyenge első két hónap is alaposan lehúzhatja, és az 5 százalékos GDP-csökkenés sem tűnik már túlzónak, ha számításba vesszük az ipar közel egynegyedes súlyát.