Felhatalmazás a szigorra

Válságkezelést, a gazdaság és a vállalkozások védelmét, valamint gazdaságélénkítő programot ígért Bajnai Gordon az MSZP tegnapi kongresszusán.

2009.04.06, 00:00

A párt hivatalos miniszterelnök-jelöltjének 93 százalékkal megválasztott fejlesztési miniszter leszögezte: az a célja, hogy a magyar gazdaságban jövőre fellendülés következzen be. Hozzátette ugyanakkor: mindezt nem lehet fájdalommentesen valóra váltani.

Értékelése szerint olyan helyzetben van az ország, hogy mindenkinek el kell döntenie: átmenetileg lemond jövedelme bizonyos százalékáról, vagy elveszíti állását. „Nem szónok akarok lenni, hanem eredményes válságkezelő. Nem azért kell válságkezelő program, hogy szeressenek bennünket, hanem hogy újra bízzanak, hogy elhiggyék, képesek vagyunk cselekedni” – fogalmazott Bajnai. Hozzátette: amíg a válságkezeléshez megvan a többség, a válságkezelő kormány jobb megoldás Magyarország számára, mint az előre hozott választás.

Bajnai a kongresszus előtt mondott beszédében nem részletezte válságkezelő csomagját, arra azonban ígéretet tett, hogy felelősséget vállal az állam takarékosságáért. Megemlítette, hogy meg kell védeni a devizahiteleseket és a vállalkozásokat. Nem esett szó azonban a múlt heti politikai nyilatkozatban szereplő vagy az azon túlmutató megszorításokról és átalakításokról.
Tény, hogy a kilátásba helyezett kormányzati csomag több elemével kapcsolatosan még nagy a bizonytalanság. Különösen igaz ez az olyan módosításokra, mint a 13. havi nyugdíj visszavonása vagy a lakástámogatások szűkítése. Ezekben az ügyekben – azonnali és teljes megszüntetés esetén – számolni lehet azzal, hogy az Alkotmánybíróság rövid időn belül hatályon kívül helyezné a szigorításokat. Éppen ezért minden bizonnyal nem kerül sor a lakástámogatások, vagyis a szociálpolitikai kedvezmény és az állami kamattámogatás visszamenőleges hatályú megvonására. Lapunk tudomása szerint a szigorítások csak az újonnan, július 1-je után felvett lakáshitelekre vonatkoznának, legalábbis a jelenlegi tervek szerint.

Az ugyanakkor nem titok, hogy az új kormányfő a korábbi 3–3,5 százalék helyett már 5,5–6 százalékos recessziót is elképzelhetőnek tart, a tervezett megszorítások pedig már ezt a helyzetet hivatottak kezelni. A kormány annyiból is kényszerpályán mozog, hogy a további hitellehívások fejében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU is költségvetési szigorításokat vár el. A két szervezet az utóbbi napokban tette közzé azokat a megállapodásokat, amelyek a korábbi hitelezési feltételek módosításáról szólnak, és amelyekről az elmúlt hetekben folytattak egyeztetéseket a magyar kormánnyal. Az összesen 12,5 milliárd eurós IMF-hitelkeret esetében „csak” a lakástámogatások szűkítéséről esik szó. Emellett nemrég módosították a szerződés azon passzusát is, amely a költségvetés elsődleges egyenlegének alakulásával kapcsolatosan határoz meg elvárásokat. Az első negyedévre az IMF 280 milliárdos deficitet tart elfogadhatónak, ezzel azonban valószínűleg nem lesz gond, a pénzügyi tárca ugyanis ennél 3,2 milliárd forinttal kedvezőbb egyenleget vár. Igaz, a pontos adatot csak holnap teszi közzé a PM. Az év végére az elsődleges többlet mértéke az IMF reményei szerint 440, a PM várakozása alapján pedig 449 milliárd forint lesz.

Jóval részletesebb feltételeket határozott meg ugyanakkor a hazánknak az összesen 6,5 milliárd eurós pénzügyi támogatást biztosító EU. Igaz, az uniós tárgyalók is „belementek” abba, hogy a 2009-es eredményszemléletű hiánycél – a romló körülmények hatására – a GDP 2,6 százaléka helyett 2,9 százalék lehessen (a módosított elvárásokról lásd felsorolásunkat).

Az IMF–EU-hitelcsomag feltételei

az EU-s hitelkeret harmadik részletének lehívásához:

- a költségvetési fejezetek működési kiadásainak csökkentése

- az uniós agrártámogatások nemzeti kiegészítésének lefaragása

- a rokkantsági nyugdíjak és a rehabilitációs járadékok szűkítése

- a nyugdíjindexálás inflációhoz kötöttségének erősítése

- újonnan belépők esetében a 13. havi nyugdíj megszüntetése

- a nyugdíjkorrekciós program utolsó lépcsőjének korlátozása

- a nyugdíjkorhatár megemelése három évvel 2016 és 2025 között

- a lakástámogatások szűkítése

- a gyed szűkítése

az EU-s hitelkeret negyedik részletének lehívásához:

- a fenti lépések megvalósítása

- önkormányzati reform:

helyi önkormányzatok közös feladatellátása

közös hivatalok kialakítását ösztönző hatékony szabályozás

az IMF-hitelcsomag további két részletének lehívásához:

- a jelzáloghitelek kamattámogatásának a felére csökkentése

- a lakástámogatásra való jogosultság feltételeinek szigorítása

- a lakáscélú megtakarításokhoz kapcsolódó támogatás megszüntetése nem lakáscélú felhasználás esetén

- az állami iskolákban rendelkezésre álló ingyenes étkezési lehetőségek szűkítése

Forrás: IMF: Technikai együttműködési megállapodás; EU: 67/2009-es kormányrendelet az EK és a Magyar Köztársaság közötti Kiegészítő egyetértési megállapodás kihirdetéséről

(április 2., Magyar Közlöny)