Peking tehetetlenül halmozza tovább a dollár-követeléseket

Márciusban Peking további 23 milliárd dollárral növelte az amerikai állampapírokba fektetett pénzének összegét, megerősítve az USA legnagyobb külföldi hitelezőjeként fenntartott hírnevét. Az ország közel kétezer milliárdnyi teljes tartalék-állományából – becslések szerint – mintegy 70 százalék fekszik az amerikai valutában vagy abban kifejezett értékpapírokban, a helyzetet elemzők úgy jellemzik, hogy Kína egyfajta „dollárcsapdában vergődik”.

Pekingben kormányszinten is több hangoztattak aggályokat a nyakló nélküli amerikai pénzteremtés és –kibocsátás miatt, ami megfékezhetetlen áremelkedési hullámot és dollár-elértéktelenedést válthat ki, elinflálva a külfölddel szemben amerikai tartozásokat. E pusztító folyamat elindulásához a kínai kormány nagyban hozzá tudna járulni, ha elhatározná, hogy megszabadul a hatalmas dollár-követeléseitől, ezért a diverzifikálásnak csak az enyhébb módozataival próbálkozik.

Vásárolt például aranyat, és világszerte igyekezett tőkerészesedést szerezni nyilvánosan jegyzett vállalatokban. Az állami vállalatokat arra bátorítja, hogy igyekezzenek átvenni külföldi versenytársakat, ezzel egyidejűleg enyhíti a magánvállalatok elé állított korlátozásokat, amelyek így könnyebben tudnak majd külföldön befektetni. Az amerikai jelzáloghitelezők – Freddie Mac és Fannie Mae – kötvényein elszenvedett veszteségek miatt Peking sokkal óvatosabb lett az amerikai értékpapírok vásárlásával: utóbb előnyben részesítik a rövid lejáratú követelések megszerzését, mert a hatalmas amerikai költségvetési hiány miatt a hozamok gyors emelkedésére számítanak.