GDP-zuhanás: most igazán meghúzta a lakosság a nadrágszíjat

Az előzetesen közöltnél is nagyobb, 6,7 százalékos GDP-visszaesés mutatkozott az idei év első három hónapjában, a naptárhatástól tisztított mutató 6,1 százalékos mínuszban van - derült ki a KSH legfrissebb adataiból. A május közepén közzé tett számoknál mindkettő 0,3 százalékponttal lett rosszabb, továbbra is negatív csúcsot jelentenek az adatok. A szakértői várakozások szerint még legalább a következő két negyedév hasonlóan gyenge számokat hozhat. Némi javulást az európai gazdaságok talpra állása jelentene.

Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) hozzáadott értéke 14,6 százalékkal csökkent. Ezen belül a mezőgazdaság teljesítménye 9,8 százalékkal, az ipar hozzáadott értéke pedig 17,6 százalékkal csökkent, elsősorban az exportorientált feldolgozóiparban bekövetkező 20,5 százalékos visszaesés következtében. Az építőipar hozzáadott értéke, kisebb mértékű, 4,2 százalékos csökkenést mutat alapvetően az egyéb építmények építésének termelésbővülése miatt.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke a nemzetgazdaság átlagnál kisebb mértékben (-3,2%) esett vissza. A szolgáltatások közül jelentős teljesítménycsökkenés mutatkozott a kereskedelem, szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás területén. Mindez a hazai vásárlóerő minden korábbinál élesebb visszaesését jelzi. A háztartások végső fogyasztása 5,9 százalékkal csökkent az első negyedévben, a háztartások fogyasztási kiadása jelentősebb, 7,3 százalékos csökkenésének következtében, míg a természetbeni juttatások szintje alig mérséklődött.

A kormány megszorító csomagja ellenére a közösségi fogyasztás szinten maradt, ami meglepő, mert azt jelenti, hogy az egy évvel korábbihoz hasonló nagyságú pénz jutott az állami szolgáltatásokra. A bruttó-állóeszköz felhalmozás 6,9 százalékkal esett vissza, ami nem okozott meglepetést az ennél is jelentősebb beruházás-csökkenés alapján. A készletek állománya – az eddig tapasztalt első negyedévi általános tendenciáktól eltérően – jelentősen mérséklődött. Ennek oka elsősorban a nagykereskedelem ágazatban a földgáz-készletek apadása, illetve az autószektorban is erre törekedtek a termelésleállításokkal.

A belföldi felhasználás tehát valamennyi összetevője nagyot esett, így összességében 9,6 százalékos szűkülés mutatkozott. A gazdaság teljesítményét viszont feljavította a külső egyensúly nagy mértékű javulása, ami a soha nem látott mértékű külkereskedelmi többletben jelent meg. Folytatódott azonban a forgalom erőteljes visszaesése, az export 18,6 százalékkal, míg az import ennél nagyobb mértékben, 22,0 százalékkal csökkent.