BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Horribilis kamatfelárat fizet Magyarország - Európai hitelminőségi körkép

A német államkötvények hozamaihoz képest 6,5 százalékpontnak megfelelő kamatfelárral kell fizetnie Magyarországnak a rossz gazdaságirányítás miatt elszenvedett bizalomvesztésért, amivel negatív értelemben vett éllovassá vált a térségben – írja a Handelsblatt.

Lengyelország esetében a felár 2,5 százalékpont, Szlovákiában pedig mindössze 1,6 százalékpont - derül ki a lap cikképből.

Az euró-övezetben a leggyengébb pénzügyi helyzetet mutató államok közül Olaszország 1,1 százalékpontnyi, Görögország és Írország pedig 1,8 és 2,2 százalékpontnyi kamatfelárat fizet az államadóssága után, az etalonnak tekintett német papírok hozamszintje felett.

A nagy hitelminősítők emellett sorra szállítják le azon államok besorolását, amelyek jelentős összegű támogatásban részesítették a válság által megrendített bankjaikat. A nemzetközi hitelképességi sorrendről adott áttekintésében a német üzleti napilap arra emlékeztet, hogy a leminősítések sorának még koránt sincs vége.

A recesszió közepette a növekvő államadósság és a csökkenő bevételek teszik egyre ingatagabbá a makrogazdasági egyensúlyt, emiatt kezdtek terjedni olyan félelmek, hogy néhány peremállam (Írország, Portugália, Spanyolország, Görögország) képtelen lesz finanszírozni a külső és a belső egyensúlyhiányt, ami az euró-övezet széttöredezéséhez vezethet. Az aggályt az utóbbi hetekben az is fokozta, hogy az említett államok – különböző mértékben – bank- és vállalatmentő akciókat foganatosítottak, ami azzal fenyeget, hogy megroppan a teherbíró képességük.

A helyzetre a hitelminősítők is reagáltak, ennek folytán az – az egységes valutát használó – államok sorra veszítették el a, monetáris unió mögé bújva eddig megőrzött „tripla A” besorolást. Írországot az euró-övezetben a leggyengébb láncszemként tartják számon, az államadósságát az S&P legutóbb a – harmadik vonalbelinek tekintett – „AA” kategóriájúra szállította le, ráadásul negatív jövőbeni kilátásokat rendelt hozzá.

Az ottani bankok szanálására fordított összegek még mindig nem ismertek, az S&P szerint a végleges szám valahol a 20-25 milliárd dollár közötti sávba fog esni. Bár az ország annak idején fölöttébb egészséges államháztartási mutatókkal lépett be a válságba, a költségvetési hiány az idén elérheti a GDP-nek a 10 százalékát, az államadósság pedig a 100 százalékát. Spanyolország az „AAA” ligába való felvételt követő 4 év után kényszerült búcsút mondani a privilegizált besorolásnak, bár a kilátásokat itt az S&P stabilra állította be.

Az államháztartás egyensúlya különösen gyors romlást jelez , a madridi kormány 2007-ben még a GDP 2 százalékának megfelelő többletet tudott kimutatni, ez egy évvel később 3,8 százalékos hiányba fordult át, az idén pedig várhatóan 8 százalék lesz a deficit. A válság előtt viszonylag alacsony – 47 százalékos – szinten állt a spanyol államadósságnak a bruttó hazai termékhez viszonyított aránya, ez azonban a nagy összegű állami hitelfelvételek folytán 60 százalék fölé megy 2010 végéig.

Portugáliában a válság meghiúsította az államháztartás szanálását, az idei hiány várhatóan eléri a GDP-nek a 3,9 százalékát, az államadósság pedig a 70 százlékát. Görögországnak az euró-övezetben legrosszabbnak számító, hetedik vonalbeli „A-” minősítés jutott (Olaszországnak a valamivel jobb „A+” besorolás).

Athént az Európai Bizottság monetáris ügyekben illetékes tagja, Joaquin Almunia szólította fel, hogy vessen véget a krónikus fiskális kisiklásoknak. A Fitch hitelminősítő még májusban negatívra módosította a – korábban stabil – jövőbeni besorolási kilátást, és arra figyelmeztetett, hogy a válság kezdetén még 97,6 százalékos államadósság/GDP mutató már jövőre elérheti a 106 százalékot.

A Handelsblatt, az általa adott körképben rámutat, hogy a hitelminősítők kiemelten kezelnek egy országcsoportot – Németország, Franciaország, Kanada, a skandináv államok – amelyekre szilárdan tartják a „tripla A” besorolást, és amelyeket a világválsággal szemben is ellenállónak tartanak. Az Egyesült Államok esetében a súlyos belső és külső deficitek miatt sem szállította le az „AAA” besorlást az S&P, mégpedig arra hivatkozással, hogy az új kormányzat a deficit visszaszorításán munkálkodik, emellett az erősen diverzifikált gazdaság, a különlegesen rugalmas munkaerőpiaccal együtt biztosítékot jelent a kilábalásra.

Nagy-Britannia esetében az S&P meghagyta az „AAA” minősítést, a kilátásokat azonban negatívra állította, mert tart attól, hogy a GDP 12 százalékára rúgó költségvetési hiány destabilizálja a gazdaságot.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.