A KSH adatai szerint 2009. első negyedévében a GDP közel 6,7%-kal, a háztartások fogyasztási célú kiadásai 7,3%-kal estek vissza az előző év azonos időszakához képest. A KSH legutolsó adatai szerint az élelmiszerek kiskereskedelmi fogyasztása első negyedévben 4,3%-kal, márciusban már 8%-kal maradt el az előző év azonos időszakához képest (ez egyidejűleg azt is jelenti, hogy a hazai mezőgazdasági termelők és az élelmiszeripar belpiaci eladási lehetőségei is csökkentek, ugyanakkor a gyenge forint árfolyam mellett export érdekeltségük nőtt).
Sajnálatos módon a forgalmi adókulcsok emelése nyomán előbb-utóbb mindenképpen emelkedni fognak a fogyasztói árak, mivel sem a kereskedőknek, sem a gyártóknak nincs tartalékuk az áfa lenyelésére. Természetesen egyes kereskedő és gyártó vállalkozások megkísérlik ideig-óráig késleltetni a fogyasztói árakban az adókulcsok emelését, de erre legfeljebb csak egy-egy rövidebb időszakban lesz pénzük - szól az OKSZ közleménye.
Érthető, ha a kiélezett piaci helyzetben az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége minden lehetőséget megragad a gyártók érdekében. A szervezet június 12-i sajtóközleménye szerint panasszal élt a Gazdasági Versenyhivatalnál, mivel véleményük szerint a kereskedők visszaélnek piaci erejükkel a gyártókkal szemben. Állításukat egyrészt azzal támasztják alá, hogy a kereskedők felszólították a gyártókat átadási áraik csökkentésére, bejelentve, hogy a csökkenő forgalmú termékek választékát felülvizsgálják, másrészt a kereskedők a fogyasztók rovására növelték árrésüket, mivel áprilisig az élelmiszerféleségek fogyasztói árai 4,9%-kal, az ipar átadási árai 1%-kal növekedtek.
Sajnos, az élelmiszer gyártók szakmai szervezete nem tér ki minden részletre. A választék felülvizsgálat a kereskedés elemi része, önmagában nem fenyegetés, különösen, ha kevesebb árut vásárolnak az üzletekben, márpedig Magyarországon ez már harmadik éve így van. A kereskedelem évezredek óta így működik, az áralkuk folyamatosak, sok esetben pedig a gyártó kezdeményez árváltoztatást. Feltehetően a gyártónak sem érdeke előállítani olyan terméket, amit nem vásárol meg a fogyasztó. Egyes gyártók egyébként maguk keresték meg a kereskedőket az átadási ár csökkentésének szándékával.
Nem felel meg a valóságnak a gyártóknak az állítása, hogy a kereskedők bárkinek a rovására tovább növelték volna árrésüket. A KSH adatai ugyanis arra is rávilágítanak, hogy az egyes árucsoportokban hogyan alakultak a fogyasztói és az ipari árak. A KSH fogyasztói árjelentése kiemeli, hogy 2009. tavaszán a magasabb fogyasztói ár oka a zöldség-gyümölcs frissáruk áremelkedése, ilyen például a burgonya, ezeket viszont nem a gyártótól veszik a kereskedők. Ebben a termékkörben 30%-os a fogyasztói áremelkedés, mivel ezek beszerzésre is alaposan megdrágult. A különböző alapvető élelmiszerek ipari átadási árai és a fogyasztói árak mozgása között nincs olyan nagy különbség, mint amit az ipar általában említ, a kereskedelem követi a beszerzési árak és az egyéb költségek változásait. Egyes esetekben egyébként az ipar jobban tudta emelni átadási árait, mint a kereskedő a fogyasztói árat, például az ipar a baromfihús átadási árait 3,7%-kal emelte, miközben a kereskedők a fogyasztói árakat csak 0,7%-kal, sörből az ipar átadási ára 6,9%-kal, a kereskedelem árszintje 4,6%-kal nőtt. Az etikus és tisztességes piaci magatartás része a tények pontos bemutatása is. Nagy segítség lenne az ipartól, ha bemutatná, hol van nyeresége 2009-ben az élelmiszer kereskedelemnek - áll a közleményben.
Az áfa-kulcs emelésen majdnem mindenki (a költségvetés, a termelő, a gyártó, a kereskedő) veszít, mivel még jobban visszaveti a fogyasztást. Lesznek azért az áfa-kulcs emelésének nyertesei is: a feketegazdaság, a bevásárló turizmus (ha a szlovák vásárlónak néhány hónappal ezelőtt megérte nálunk vásárolni sört, sajtot, közben megtankolni, a magyar vásárló sem fog másként választani, ha fordul az árkocka).
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.