Újabb csapás az iparnak

Az ipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva áprilisban 27,1 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva 25,3 százalékkal visszaesett – közölte előzetes adatok alapján a KSH. A márciusi 15,6 százalékos zsugorodás után ezek a számok csalódást keltőek, tavaszra ugyanis kevesebb gyárbezárásról szóltak a hírek. A februári, rekord mértékű visszaesés után ez az utóbbi évtized legjelentősebb zuhanása a tizenkét havi mutatót tekintve. Emiatt a kummulált mutató is igen gyenge lett, nem kizárt, hogy tovább rontanak a szakértők az iparra vonatkozó idei, eddig 10 százalék körül mozgó előrejelzéseiken is. A termelés volumene az év első négy hónapjában 23,5 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában.

Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanap-tényezővel is kiigazított ipari termelési index áprilisban 5,1 százalékkal csökkent, ez szintén február után a legrosszabb havi adat. Igaz, a decemberi, 15 százalékot meghaladó visszaesést meg sem közelíti. A legjelentősebb nemzetgazdasági ágazat tehát csapongó teljesítményt mutat, bár a zuhanásszerű visszaesés már véget ért. A konjunktúrafelmérések már hónapok óta a nyugat-európai gazdaságok visszakapaszkodását mutatják, ez azonban a hazai ipari mutatókban rendszerint 3-4 hónapos késéssel jelentkezik csak.

A részletes ipari adatokat egy hét múlva teszi közzé a KSH, de az év eddigi vesztesei a járműgyárak voltak, mivel a külföldi (és a hazai) keresletük a gazdasági válság miatt hatalmasat esett. A belföldi értékesítés csökkenése pedig kezdi megközelíteni az export hanyatlását, mivel itthon a hitelezési gondok mellett a lakosság csökkenő reáljövedelme, illetve a gyenge forint miatti magas deviza-törlesztőrészletek is szűkíti a keresletet. Sok vállalat pedig hiába tudna értékesíteni, nem jut megfelelő hitelhez a termelés fenntartására sem.