Befektetőkre vár Békéscsaba

Békéscsaba sokat dolgozik azért, hogy a város neve ismert és jól csengő legyen a hazai és külföldi befektetők körében. Az önkormányzat óriási erőfeszítéseket tesz a gazdaság élénkítése és a munkahelyteremtés érdekében.

Vantara Gyula szerint ma már egyre nyilvánvalóbb, az autópálya hiánya és a vasút-korszerűsítés csúszása mind több érdemi befektetői tárgyalást hiúsít meg. A polgármester hiányolja azt is, hogy Békéscsaba az elmúlt húsz évben egyetlen, a kormány által támogatott termelői beruházásból nem részesült.

– Tavaly ősszel Békéscsaba volt az első város, ahol a testület a válság miatt a helyi vállalkozók részére kedvezményes adócsomagot fogadott el, néhány héttel később sokan követték a példát.

– Az önkormányzat a kkv-k részére pályázati tanácsadó szolgálatot állított fel, és létrehozott egy önálló pénzügyi alapot, hogy a kisebb cégek is pályázhassanak kedvezményes forrásokra. A vállalkozásbarát várospolitika létjogosultságát igazolja, hogy új, 20–50 főt foglalkoztató társaságok is alakultak az elmúlt időszakban, és a régóta itt működő jelentős cégek – Kner, Mondy Packaging, Tondach, Bora ital-nagykereskedés – újabb munkahelyteremtő fejlesztéseket valósítottak meg. Sajnos Békéscsabán nincsenek több száz főnek munkát adó multinacionális vállalatok, és ma már nyilvánvaló, ennek oka az autópálya hiánya.

Lobbiztunk mi is az Apolló beruházásért, s végül a korszerűtlen közúti közlekedési feltételek miatt fejeződtek be velük a tárgyalások. Hátrányt jelent az is, hogy két évet csúszik a Békéscsaba–Mezőberény közötti nemzetközi vasúti korridor fejlesztése, pedig a kötött pályás szállítás most reneszánszát éli a fejlett európai országokban – a kormányok nem építenek újabb autópályákat, a vasútra terelik át a forgalmat. Békéscsaba a pálya-korszerűsítés késése miatt csak néhány év múlva élhet vasúti logisztikai adottságaival.

A városban nincs nagy nemzetközi foglalkoztató, így a megfelelő beszállítói kör sem alakulhatott ki. Békéscsaba gazdaságát a kis- és közepes vállalkozások viszik a hátukon. Húsz éve egyetlen, a kormány támogatását élvező nemzetközi beruházási programot nem kapott Békés megye székhelye, ellentétben más hasonló városokkal. Nagyon gyenge az érdekérvényesítő képességünk, és ebben az országgyűlési képviselőink sem tudtak sikereket elérni. Lépült az élelmiszer-feldolgozóipar is, pedig a megye az ország éléskamrája.

Kiválóak vagyunk a paradicsomtermelésben – évszázados múltra tekint vissza –, miért nem lehet akkor a gyorséttermi láncokkal együttműködve itt Békéscsabán előállítani az országos hálózatok részére a ketchupot vagy a sűrített paradicsomot? Az ipari befektetésekhez hasonló kormányzati kedvezmények mellett lenne esély a termelés és feldolgozás kiépítésére.

További részletek a holnapi Világgazdaságban!