Két év haladékot kaptunk a hiány leszorítására

Kovács Álmos, a szaktárca szakállamtitkára az ülést követő helyszíni sajtótájékoztatóján elmondta, a hosszabbítást minden tagország támogatta. A halasztást az Európai Bizottság javasolta a miniszteri tanácsnak.

Mint várható volt, lényegében vita nélkül döntöttek arról is, hogy Lengyelország és Lettország 2012-ig, Románia és Litvánia 2011-ig kapjon haladékot a hiány rendezésére, míg az euróövezeti tag Máltának már jövőre rendeznie kell deficitjét.

A bizottsági javaslat szerint az új határidők figyelembe veszik a költségvetés kiinduló helyzetét és az európai gazdaságélénkítési tervvel összhangban álló mozgásteret, a gazdasági kilátásokat, a makrogazdasági egyensúlyhiányt és a finanszírozási feltételeket.

Joaquín Almunia pénzügyi biztos sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, hogy az EU minden bizonnyal még idén újabb deficittúllépési eljárásokat kezd, mások mellett a legfrissebb euróövezeti tag, Szlovákia ellen.

Magyarország esetében az öt éve indított deficittúllépési eljárás módosításáról van szó. A módosítást az Európai Bizottság elsősorban a nemzetközi gazdasági válság okozta rendkívüli körülményekkel indokolta.

Kovács Álmos kiemelte: míg korábban a tanács a magyar célkitűzések, vállalások elmaradására hivatkozva adott ki ajánlást, most a tanács hangsúlyozta, hogy az ország mindent teljesített, és a halasztást külső okok indokolják.

2006 óta a hiány minden évben a vállaltnál nagyobb mértékben csökkent, és a kormány számos szerkezeti lépést is tett - idézte a dokumentumot.

A szöveg szerint tavaly a GDP-arányos deficit 3,4 százalékra csökkent a két évvel korábbi, több mint 9 százalékról. Idén Magyarországon 3,9 százalékos deficitre számítanak, jövőre pedig a kormány 3,8 százalékos célt tűzött ki a bizottsági dokumentum szerint.

A brüsszeli ajánlás külön hangsúlyozta az átfogó szerkezeti reformok fontosságát, illetve a pénzügyi fegyelemről nemrégiben elfogadott törvény szigorú gyakorlati érvényesítését.

Az unió fontosnak tartja a szükséges konszolidációs lépések megtételét, a már bejelentett önkormányzati reformok végigvitelét, az államháztartás nemzeti ellenőrzésének javítását, és azt is kérik, hogy az ország haladjon tovább a középtávú cél, az államháztartás konszolidált és garantáltan fenntartható állapotba hozása felé.

Kovács Álmos emlékeztetett arra: a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) friss országjelentéseből is az derül ki, hogy a strukturális kiigazítások terén 2011-ben Magyarország lesz az éllovas az Európai Unióban.