Nőhet a vállalkozók terhe

Jelentős tehernövekedéssel számolhatnak a vállalkozók jövőre, legalábbis bizonyos ágazatokban, 2010-től ugyanis a június végén megszavazott adócsomag szerint már a tevékenységükre jellemző kereset alapján kötelesek leróni a társadalombiztosítási járulékokat.
Ismeretes: jelenleg a járulékfizetés alapja a minimálbér kétszerese, az idén havi 143 ezer forint, jövőre pedig minden bizonnyal egy ennél valamivel magasabb összeg lenne.

A vállalkozóknak jövőre ehelyett minimum a tevékenységükre jellemző bér után kell befizetniük a járulékokat. Igaz ez az evás cégekre, a nem evás vállalkozások esetében pedig az osztalékfelvétel korlátozásával igyekeztek ugyanilyen feltételeket teremteni a jogalkotók. Osztalék formájában ugyanis csak a tevékenységükre jellemző keresetnek megfelelő, a hagyományos szabályok szerint leadózott kivét felett részesedhetnek a vállalkozó cégük eredményéből. Sőt, ha a vállalkozói kivét nem éri el ezt a szintet, akkor a „hiányzó” járulékalapot az osztalékalap rovására kell kipótolni, vagyis ez is személyi jövedelemnek minősülne – az osztaléknál jóval súlyosabb bérterhekkel. Soványka vigasz, hogy ez utóbbi esetben a fejlesztési tartalék levonható az osztalékalapból.

Ugyanez a logika érvényesül a személyes közreműködői díj és díjkiegészítés esetében is. Sőt, ha a magánszemély több vállalkozástól is kap ilyen címen juttatásokat, ezek közül az új szabály arra vonatkozik majd, amelynél a tevékenységre jellemző kereset a legmagasabb.

Természetesen arra 2010-től is lehetőség lesz, hogy a vállalkozó jelezze: jövedelme nem éri el az „elvárt” szintet, jövőre tehát a tevékenységére jellemző keresetet. Arra azonban jövőre is számítani kell, hogy ezzel a vállalkozás magára vonja az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) figyelmét. Ezzel a fenyegetettséggel magyarázható, hogy a vállalkozások sok százezres számához képest tavaly elenyésző mennyiségű, alig 6600 cég vallott be a jogszabályi minimumnál alacsonyabb járulékalapot. Kérdés, ez az arány változik-e azzal, hogy jövőre az új szabályok hatálybalépésével már nagyobb lesz a tét.

A vállalkozások túlnyomó részének mindez komoly tehernövekedést jelent, a 2010-től etalonnak számító, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által számított alapbér ugyanis a tipikusan vállalkozásban folytatott tevékenységek túlnyomó részénél magasabb havi 143 ezer forintnál. (Legalábbis a 2008-as adatok szerint, ám nem valószínű, hogy a 2009-es kimutatásban jelentős változások történnének.) Az adatok közül azonnal kitűnik, hogy a gazdasági társaságok vezetőinél a járulékteher akár a sokszorosára is nőhet, már amennyiben jelenleg a minimálbér kétszerese után fizetik azt.

Havi három-négyszázezer forintos bruttó alapbér alatt ugyanis nemigen lehet „megúszni” egy ilyen pozíciót. A „vesztesek” közé tartoznak a jogászok, a pénzügyi szolgáltatók, valamint az informatikusok, számítástechnikusok is. Bár valószínűleg keveseket érint, az új szisztéma visszásságaira jó példa lehet, hogy egy 31 és 40 év közötti filozófus az ÁFSZ szerint nem kevesebb, mint havi bruttó 447 225 forintot kap alapbér gyanánt. Tény, hogy az éjjeliőrök vagy a takarítók ugyanakkor jól járnak, hiszen a kimutatás szerinti alapbérük nemhogy a 143 ezer, hanem a 100 ezer forintot sem éri el. Szakemberek szerint aggályos az is, hogy az új rendszer nem veszi figyelembe a területi eltéréseket, holott ezek tetemesek lehetnek (lásd táblázatunkat).

Tény ugyanakkor, hogy a jogszabály egyik passzusa szerint a pénzügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben iránymutatást tegyen közzé a tevékenységre jellemző kereset megyénkénti sajátosságaihoz igazodó eltérésekre.
Lapunknak több adószakértő úgy fogalmazott: bár helyeselhető a kormány azon törekvése, hogy a járulékfizetést a tényleges jövedelemhez igazítsa, a 2010-től hatályba lépő szabályok számos jogvitát vetítenek előre.

Az ÁFSZ adatbázisában szereplő bérek ugyanis bizonyos esetekben köszönő viszonyban sem lesznek a tényleges jövedelmekkel, különösen most, a válság idején. Igaz – tették hozzá –, hogy az új jövedelemminimum el nem érését valóban jelezhetik a cégek az adóhatóságnál, ez azonban jelentős többletadminisztrációval és egy adóhivatali vizsgálat esélyének növekedésével jár. Az egyelőre a jövő zenéje, hogy egy esetleges nyilatkozatdömping esetén az APEH-nek lesz-e kapacitása az adózók ellenőrzésére. KR

A jogi háttér

Az összevont adóalap szerint köteles leróni az adót és a járulékot az egyéni vállalkozó, valamint a társas vállalkozás személyesen közreműködő magánszemély tagja a vállalkozói osztalékalap, illetve az osztalék és a tagi részesedésére arányosan számított – a fejlesztési tartalékkal csökkentett – adózott eredmény azon része után, amellyel együtt a kivét, illetve a személyes közreműködés ellenértéke eléri az adóévben a magánszemély főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazást, de legalább az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által a megelőző évre közzétett, az egyes FEOR-számok szerint kimutatott kereset éves öszszegét.