A legélénkebb vita az Egyesült Államokban bontakozott ki a kérdésről. Több gazdasági szaktekintély is kiállt a mellett, hogy a gazdaság kezdődő stabilizálódásából csak akkor lesz tényleges kilábalás, ha még az év vége előtt vagy legkésőbb 2010 elején újabb 200-250 milliárd dolláros élénkítő programról határoz a törvényhozás – közöttük az RGE Global Monitor nevű elemzőközpontot vezető Nouriel Roubini, aki leginkább arról vált híressé, hogy megjósolta a mostani világválságot.
Mások viszont arra figyelmeztetnek, hogy az óriási eladósodást eredményező első csomagnak még csak a töredéke érkezett meg ténylegesen a gazdaságba, és az eredmények is elmaradnak a várakozásoktól. Ez is azt jelzi, hogy a fiskális élénkítésnek komoly korlátai vannak. Nem juthatunk el pénzszórással a jólétig – fogalmazott Vern Buchanan, a washingtoni képviselőház egyik republikánus honatyája. A demokrata párt több befolyásos személyisége is elhamarkodottnak tartana egy újabb beavatkozást.
Német- és Franciaországban a kormányok egyelőre elutasítanak mindenfajta újabb fiskális expanziót, és inkább a folyó programok menedzselésére összpontosítanak. Párizs eddig nagyjából a felét költötte el – jórészt adókedvezmények formájában – a 26 milliárd eurós keretnek; az év végéig további 25 százalékot kívánnak bevetni, a maradék 2010-ben következne. Christine Lagarde gazdasági miniszter elsősorban olyan intézkedéseket tervez a továbbiakban, amelyek a vállalati létszámleépítéseket hivatottak megelőzni, illetve az állástalanokat átképezni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.