Bizonytalan lábakon a tb-alapok?

Már az év első felében tizenkétszer akkora deficitet halmozott fel az Egészségbiztosítási Alap, mint amennyi a költségvetési törvényből időarányosan következik, és a társadalombiztosítási alapok helyzete júliusban tovább romlott. Mindezek alapján már az is kétségesnek tűnik, hogy sikerül-e betartani az eredetinél jóval nagyobb hiánnyal számoló, év közben módosított kormányzati terveket.

Ismeretes: az elfogadott költségvetési törvényben 8,9 milliárd forintos éves hiány szerepel a tb-alapoknál, ez a szám azonban a kormányzati előrejelzésekben fokozatosan 157,1 milliárdra emelkedett. Ebből a két alap már július végére „összehozott” egy 133,8 milliárd forintos deficitet; ennek az lehet az oka, hogy a bevételek terén az előző évhez képest mintegy 80 milliárd forintos mínusz, a kiadásoknál ugyanakkor közel 75 milliárd forintos plusz mutatkozik.

Márpedig ezek a trendek a következő hónapokban is folytatódnak, maga a pénzügyi tárca is 200 milliárdot meghaladó hiánnyal számol a harmadik negyedév végére. Ezt kellene az év végére „csupán” 157,1 milliárd forintos deficitre faragni. Kérdés, hogy miként. A pénzügyi tárcánál erre az az általános válasz, hogy az év vége felé kedvezőbben alakul a tb-alapok gazdálkodása is. Ez igaz, ám ennek ellenére a tavalyi utolsó negyedben nemhogy nem javult, hanem – mintegy 90 milliárd forinttal – még romlott is az alapok egyenlege.

Igaz, a szigorítások pénzügyi hatásában még lehet bízni. Tavaly novemberben összesen mintegy 130-140 milliárd forintos mínuszt jelentett a 13. havi nyugdíj második részletének, valamint a visszamenőleges hatályú nyugdíjemelésnek a kifizetése. Ezek a tételek az idén elmaradnak, ugyanakkor a válság hatására jelentősen csökkennek a járulékbevételek, és az állami kasszából visz el komoly összegeket a járulékok 5 százalékpontos mérséklése is.

Ez utóbbi valójában csak az Egészségbiztosítási Alapot érinti, hiszen az ide befolyó járulék mértéke csökkent 3 százalékponttal. (A fennmaradó 2 százalékpontnyi járulékcsökkenés a munkaadói járulék mérséklődéséből ered, lásd táblázatunkat.) Hogy ez az első „szűkös” hónapban, júliusban miként érintette az alapot, még nem tudni, hiszen a PM-adatokból csak annyi derül ki: a két alap egyenlege összesen több mint 18 milliárd forinttal romlott. A kifejezetten az egészségügyire vonatkozó adatok csak az első fél évre érhetők el, ám már ezek is 52,8 milliárd forintos deficitet mutatnak – szemben a törvényi előirányzat alapján várható 4,5 milliárddal.

A kormány korábban megígérte, hogy a járulékcsökkentés hatására kieső bevételeket pótolja az alapoknak. A válság azonban a központi költségvetésben is érezteti a hatását, és egyelőre úgy tűnik: az áfaemelésből nem keletkezik akkora többlet, amelyből fedezni lehetne a tb-alapok hiányát. Igaz, a júliusi részletes költségvetési adatokat csak holnap teszi közzé a PM.