Sürgősen kell az alapcsomag

Országosan egységes egészségügyi minőségi rendszerre és a közfinanszírozásból járó gyógyítási alapcsomag meghatározására van szükség – jelentette ki a Világgazdaságnak Winter Zsuzsa, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) osztályvezető főtanácsosa annak kapcsán, hogy befejezték a tb által finanszírozott magánszolgáltatók körében végzett vizsgálatukat.

Az ellenőrzött 22 intézmény mindegyikénél előfordultak hiányosságok. Pedig a tét nagy, hiszen a 2006. évi 3,4 milliárd forintról 2008-ra 34,7 milliárdra nőtt az egészségbiztosító e szolgáltatóknak fizetett kiadása, ez a közfinanszírozott kórházi ellátásokra fordított kassza 8,4 százaléka.

A számvevők törvényi szintű szabályozást sürgetnek, amelyben meg kellene határozni a magántőke és a magánvállalkozások szerepét, s hogy a szektorsemlegesség figyelembevételével milyen gyógyítási területen kaphatnak teret. A biztosítási alapcsomag részletes tartalmának kidolgozását indokolja, hogy például az egyik krónikus betegeket ápoló kórháznál a közfinanszírozott ágyak kilencven százalékáért térítési díjat szednek a tulajdonos önkormányzat egyetértésével.

Ez azért lehetséges, mert nem szabályozott, mi és milyen színvonalon jár a betegnek, s azt milyen eszközökkel és személyzettel kell nyújtani. Ráadásul az önkormányzatok sem kérik számon a működtetőtől az ellátás szakmai színvonalát – mondta Winter Zsuzsa.

Az Egészségügyi Minisztérium egyetért az ÁSZ-jelentés megállapításaival – közölte a tárca sajtóirodája. A szükséges törvénymódosítások elkészültek, s szerepelnek az őszi parlamenti ülésszak tervezett programjában. Az új szabályozás szigorítja a privatizáció szabályait és erős garanciális feltételrendszert tartalmaz a működés financiális feltételeinek biztosítása érdekében.

A törvényi szabályozás a potenciális befektetők számára is létfontosságú – mondta lapunknak Németh Attila, a körmendi, a tapolcai és a mezőtúri kórházat üzemeltető Medisyst Kft. ügyvezető igazgatója. Ugyan a kórházakat tulajdonló önkormányzatok garanciális feltételeket kaptak a feladatátadásról szóló szerződésükben, ám a befektetőnek kell „lenyelni” az elégtelen tb-apanázs miatti veszteségeket. Ezt egyelőre a több lábon álló társaság állja, pedig nem neki kellene kipótolni a közfinanszírozó biztosító pénzét.

A fekvőbeteg-ellátás Egészségbiztosítási Alapból származó GDP-arányos kiadása egyébként – a konvergenciaprogram következtében – a 2006. évi 1,8 százalékról 2008-ra 1,6-re csökkent, erre a kórházi menedzsment és a tulajdonos önkormányzatok a magántőke egyre növekvő bevonásával reagáltak. Ennek eredménye lett a HospInvest társaság térnyerése is, amely öt kórház és öt szakrendelő működtetését vette át. Azt nem tudni, hogy törvényi rendelkezés hiányában következett-e be a cég közelmúltbeli csődje. Egy biztos: a kórházakat visszavették az önkormányzatok. Kollányi Gábor, a HospInvest elnöke lapunknak úgy nyilatkozott: befektetőként elhitték, hogy az egészségügyben valóban reformra készülnek, a struktúraváltást, a gyógyítási csomagokat szabályozzák.

A tőke megtérülést akar – reflektál az ÁSZ főtanácsosa. Ám az évről évre változó szabályok nem vonzók számára, és hiányzik az amortizáció miatti térítés is. Ezért azután a befektetők a hatékonyság érdekében a kevesebb szakorvost igénylő mátrix rendszert alkalmazzák, amellyel csökkenteni tudták a kiadások legnagyobb részét kitevő bérköltséget. Az orvosokat például jellemzően közreműködői (vállalkozási) szerződéssel foglalkoztatják, számos tevékenységet pedig kiszerveztek. Ám mivel a tb-járulék-fizetés is egységes, ezért egységes gyógyításszabályozásra van szükség – tette hozzá Winter Zsuzsa.