A hiányszakmák Európa-szerte ugyanazok, a vendéglátásban, a mezőgazdaságban, az informatikában, a gépgyártásban most is nagy a kereslet a képzett munkaerő iránt. A válság kezdete óta 8-10 százalékkal több magyar keres állást külföldön.
A válság következtében a korábbi csaknem másfél millió elérhető álláshely mostanra a felére csökkent Európában, ez azonban még mindig jelentős számú betöltetlen munkahelyet jelent. A hiányszakmák Európa-szerte ugyanazok.
A vendéglátásban, a mezőgazdaságban, az informatikában, a gépgyártásban, a húsiparban, vagy a szociális területen most is nagy a kereslet a képzett munkaerő iránt. A többi szektor viszont leépít. A megoldást az Európai Bizottság szerint a mobilitás ösztönzése jelentheti – mondta az MR1-Kossuth Rádiónak Kalmár András, az EURES, az Európai Foglalkoztatási Szolgálat hazai menedzsere, hozzátéve, hogy az Európai Bizottság nem csupán a földrajzi mobilitást szorgalmazza. Megoldás lehet ugyanis az is, ha az adott munkavállaló egy másik ágazatban kezd dolgozni.
Becslések szerint körülbelül százezer magyar dolgozik jelenleg külföldön. Ez a munkaképes lakosság mintegy 2-3 százaléka, ami megfelel az európai átlagnak. A válság óta Magyarországon mintegy 8-10 százalékkal nőtt a külföldön állást keresők száma, a növekvő hazai munkanélküliség és a szűkülő hazai lehetőségek miatt ugyanis sokan ebben látják az utolsó lehetőséget, hogy keresethez jussanak.
A külföldi munkahelyek iránti kereslet növekedéséről számolt be Ludányi Adrienn is, az egyik munkaközvetítő cég irodavezetője. Hozzájuk főként diplomás, akár több diplomával is rendelkező, idegen nyelven is beszélő pályakezdők fordulnak, akik idehaza a szakmájukon belül nem tudnak elhelyezkedni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.