Magyarország évek óta olyan jóléti rendszert működtetett, amelyben az ország fejlettségi szintjéhez képest magasak voltak az állami kiadások. Az állami költekezés szintje - a mostani elképzelések szerint - 2012-re jelentően lecsökken, részben a válság következményeként - mondta Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerdán Budapesten, a Figyelő és a Heti Válasz hetilapoknak a nyugdíjrendszer jövőjéről tartott konferenciáján.
A gondoskodó állam gyakorlatilag a végnapjait éli Magyarországon, a lakosságnak a jövőben nagyobb hangsúlyt kell helyeznie az öngondoskodás, az ezzel kapcsolatos megtakarítások különböző formáira - emelte ki a jegybanki alelnök. Király Júlia szerint a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében növelni kell az országban a foglalkoztatás szintjét.
A lakosság vagyoni helyzetét tekintve jelentős problémának nevezte az eladósodottságot, azt, hogy a magyar lakosság esetében a jövedelemhez viszonyítva a törlesztések átlagos aránya 14 százalék, míg az eurózónában ez az arány 11 százalék. "A 10 millió plazmatévé országa lettünk" - jegyezte meg Király Júlia.
Varga Mihály volt pénzügyminiszter, a Fidesz gazdasági kabinetjének véleményét tolmácsolva elmondta: nem szerencsés a kormánynak az az elképzelése, hogy a magánpénztárakat magánbiztosítókká alakítsák át a jövőben, a választások utáni új kormány várhatóan első lépései közé tartozik majd, hogy ezt korrigálja.
Varga Mihály szerint a nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából kulcskérdésnek tekinthető a foglalkoztatás bővítése, illetve az ország demográfiai helyzete, jövője. Egész Európa számára gond a népesség bővülésének, korösszetételének alakulása, a demográfiai kutatók azzal számolnak, hogy 2060-ra a nyugat-európai országok lélekszáma gyarapodik, elsősorban a bevándorlások révén, az újonnan csatlakozott kelet-európai országokban viszont a népesség csökkeni fog. A volt pénzügyminiszter szerint már a "Ratkó-gyerekek" nyugdíjba vonulása is komoly kihívást jelent majd a hazai nyugdíjrendszernek.
Varga Mihály a megoldandó feladatok közé sorolta a foglalkoztatás bővítését, a munkára ösztönzés elemeinek széleskörű alkalmazását, ezzel kapcsolatban az adóterhelés érezhető mérséklését, az adózás kiszámíthatóságának növelését, a családtámogatási rendszer jelentős bővítését.
Holtzer Péter, a Nyugdíj- és Időskori Kerekasztal elnöke szerint a kormány életbe léptetett módosításai arra jók voltak, hogy "időt nyertünk, de a választások után az új kormánynak át kell gondolnia a hosszú távú teendőket". Holtzer Péter szerint a "Ratkó-unokák" nyugdíjba menetele, 2040 körül jelent majd igazi próbatételt a hazai nyugdíjrendszer számára.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.