A válság legnagyobb vesztesei Magyarországon
Az átlagos jövedelemcsökkenés mellett annak összetétele is jelentősen befolyásolja a lakosság fogyasztási keresletét, így végső soron a gazdasági növekedést is. A gazdagok jövedelemrugalmassága kisebb, míg a legszegényebb rétegek szinte a teljes jövedelmüket fogyasztásra költik, így egy jövedelempolarizáció mellett bekövetkező jövedelemcsökkenés a fogyasztás radikális visszaeséséhez vezethet.
Az új adórendszernek a jövedelmi decilisek, régiók, illetve különféle családtípusok szerinti hatásait mutatják be a 2008–2010 közötti időszakra. Az eredményekből az látszik, hogy az egyes jövedelmi csoportokban az egy főre jutó összeg csökkenése egyenlőtlenül alakul, legrosszabbul az alsó jövedelmi decilis jár. A 2007. évi bázist tekintve a különbség jelentősen nő a legalsó és a legfelső jövedelmi réteg között, a különbség 2010 végén 6,1 százalékpont.
Az eddigi adatok szerint a gazdasági válság hatásait is ez a réteg tudta a legkevésbé kivédeni, az adórendszert érintő változások tehát a számítások szerint a legszegényebb réteg relatív pozíciójának további romlását eredményezhetik. Korábbi vizsgálatok szerint a válság következményeként növekszik a rejtett gazdaság mértéke, a lemaradók egy része feltehetően ebben a szférában jelenik meg, hogy így kompenzálni tudják reálveszteségeiket.
A jövedelmi rétegeknél kisebb lesz a differenciálódás régiók szerint, itt a legjobb és a legrosszabb pozíciójú régió (Pest megye, illetve Észak-Magyarország) közti különbség a vizsgált időszak végére 5,7 százalékponttal tért el. Ennyivel kisebb mértékben esnek tehát a fővárosi jövedelmek a három év átlagában. A településfajtákat tekintve ugyanakkor a különbségek jóval kisebbek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.