Biotech: válságálló fejlődés

A magyarországi biotechnoló-giai iparnak nincsenek fundamentális problémái, s a válság sem rontott az alapvető helyzeten; az iparág cégei közül igazán csak azokat érintette, amelyek éppen tőkeemelés előtt álltak, illetve komolyabb pótlólagos finanszírozásra szorultak – mondta a Világgazdaságnak Duda Ernő, a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke, egyben a Solvo Zrt. alapítója, vezérigazgatója. Sőt – tette hozzá –, az outsourcingot végző biotech cégeknek kifejezetten jót tett a válság, hiszen gyógyszert mindig használnak, modern kutatásokra mindig szükség van, s a nagy cégek már javában készülnek a krízis utáni időszakra.

Mindezt annak apropóján mondta el, hogy egy nemzetközi tanulmány előkelő helyre rangsorolta a magyar biotechnológiai ipart. Az Európai Biotechnológiai Szövetség (EuropaBio) és egy svájci elemzőcég (Venture Valuation) felmérése szerint Magyarországon a legfejlettebb a biotechnológia, s a kilátások is nálunk a legkedvezőbbek az EU 12 új tagállamához, továbbá Török- és Horvátországhoz képest. A jelentés 14 ország 260 biotech cégét mutatja be, s kiemeli: a régióból kitűnik Magyarország, ahol már több mint ezer embert foglalkoztat a szektor 77 vállalata.

Ráadásul úgy, hogy hazánk deklaráltan nem az alacsony bérekkel versenyez, ám lépéseket tett, hogy hazacsábítsa külföldön dolgozó tudósait, menedzsereit – mutat rá a jelentés. A magyarországi cégek látványosan a kutatás-fejlesztésre helyezik a hangsúlyt: az alkalmazottak 40 százaléka dolgozik ezen a területen, ötmillió eurós forgalmuknak pedig a 60 százalékát költik el erre. Mindehhez már Duda tette hozzá immár évek óta évi 40-50 százalékos növekedést produkál idehaza az ágazat.

A biotech szempontjából vegyes a piaci, szabályozói környezet – derül ki a szavaiból. Mint mondta: az elmúlt években több fontos, előremutató változás volt, amellett, hogy sok szempontból a fontos lépések megtétele még hátravan. Pozitívnak mondta például az innovációs törvény megszületését, ez óriási lökést adott az ágazatnak. Sokszor ugyanis nem olyan lépésekre van szükség, amelyek sok pénzbe kerülnek, hanem olyanokra, amelyek a piaci szereplők számára kedvezően változtatják meg a szabályozói környezetet.

Az innovációs törvény például lehetővé tette a spin-off vállalkozások számára, hogy saját maguk rendelkezzenek a szellemi tulajdonuk felett, s ez hihetetlen ösztönzést adott. Sokat segített az is, hogy egy időben a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal nagyon sok olyan pályázatot írt ki, amelynek a segítségével a biotech cégek jelentős forrásokhoz jutottak. Sajnos – tette hozzá – jelenleg nem ez a helyzet, mert bár a GOP-ban igen sok a forrás, de a feltételrendszer nem annyira jó. Bár az is igaz, hogy – a szakmai szervezetek felvetései nyomán – a MAG Zrt. javított a kondíciókon. Az elnök szerint arra is szükség lenne, hogy a többéves késésben lévő Jeremy programot most már tényleg izzítsák be, illetve, hogy a „hihetetlenül” rugalmatlan bankrendszer változzon, s nyisson a biotech cégek speciális igényeinek az irányában.

a részvényopciók adóztatásának megszüntetése

a GOP-pályázatoknál a támogatási intenzitás módosítása

a GOP-pályázatoknál a pontozás módosítása

további dereguláció*

* Pl. a tételes elszámolás helyett „rezsiátalány” használata; a pályázatokhoz csatolandó ugyanazon dokumentumokat csak az első pályázatnál kelljen benyújtani; az előkészítés már megindult az NFGM-ben.

a részvényopciók adóztatásának megszüntetése

a GOP-pályázatoknál a támogatási intenzitás módosítása

a GOP-pályázatoknál a pontozás módosítása

további dereguláció*

* Pl. a tételes elszámolás helyett „rezsiátalány” használata; a pályázatokhoz csatolandó ugyanazon dokumentumokat csak az első pályázatnál kelljen benyújtani; az előkészítés már megindult az NFGM-ben. -->