A harmadik negyedévvel zárult tizenkét hónapban az államháztartás nettó finanszírozási igénye 6 százalékra kúszott a Magyar Nemzeti Bank előzetes pénzügyi számlái szerint. A gördülő átlag négy negyedéve emelkedik folyamatosan, 2,9 százalékról indult még a tavalyi azonos időszakban. A GDP nominálisan is csökkenhet az idén, ez szintén rontja a mutatót. A növekedés egybeesik a pénzügyi válság magyarországi begyűrűzésével, illetve a receszszió mélyülésével, ami rá is világít a legfőbb okra: az adóbevételek elmaradására.
Erre egy másik adat is rámutat: a háztartási szektor nettó megtakarításai rohamosan növekedtek ugyanebben az időszakban. A külső sérülékenységet mérséklő folyamatnak azonban igen kellemetlen mellékhatása van: a fogyasztáson sokkal nagyobb adóbevétel keletkezik, mint a megtakarításon. Nem meglepő persze, hogy a lakosság ilyen gyorsan visszaszorította a hitelfelvételét, a külső források ugyanis elapadtak, megdrágultak, forintban pedig mindig is drága volt az eladósodás. A háztartások finanszírozási többlete 3,4 százalékos volt a négy negyedéves gördülő átlag szerint, ez tavaly ilyenkor az egy százalékot sem érte el. Ez a javulás tehát leginkább kényszerű alkalmazkodásként írható le, és a gazdaságra nézve erőteljes fékezőerőt jelent.
Az adósság is emelkedett. A gyenge harmadik negyedéves GDP szintén hozzájárult az adósságállomány növekedéséhez. Még a harmadik negyedév során bekövetkezett forinterősödés hatását is felemésztette a gyengén muzsikáló gazdaság. A bruttó
államadósság (amelyet az euróbevezetés kapcsán is figyelnek) a GDP 79,4 százalékára emelkedett az időszak végére, erősen kérdéses, év végéig 80 százalék alatt marad-e.
Ezeken a tételeken kívül a tizenharmadik havi nyugdíj második részlete sem terheli majd a büdzsét, ez a novemberi adatokban jelentkezik, de a PM zárolásai is lefelé nyomják a költéseket. A decemberig szükséges 55 milliárd forintos pénzforgalmi többlet azonban így sem garantált, hiszen a bevételeknél – amelyekre kisebb a kormány ráhatása – elmaradások lehetnek, főként a romló vállalati jövedelmezőség miatt a társaságiadó-befizetések körében.
A szakértő az eredményszemléletű hiányra vonatkozó 4,1 százalékos előrejelzését a fentiek alapján nem módosítja.
Ezeken a tételeken kívül a tizenharmadik havi nyugdíj második részlete sem terheli majd a büdzsét, ez a novemberi adatokban jelentkezik, de a PM zárolásai is lefelé nyomják a költéseket. A decemberig szükséges 55 milliárd forintos pénzforgalmi többlet azonban így sem garantált, hiszen a bevételeknél – amelyekre kisebb a kormány ráhatása – elmaradások lehetnek, főként a romló vállalati jövedelmezőség miatt a társaságiadó-befizetések körében.
A szakértő az eredményszemléletű hiányra vonatkozó 4,1 százalékos előrejelzését a fentiek alapján nem módosítja. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.