Először fordult elő az EU történelmében, hogy egy "új", kelet-közép-európai tagország képviselőjének vezetésével szülessen meg az Európai Unió költségvetése. A költségvetés elfogadása tehát "nemcsak a képviselő, a Fidesz Európai Néppárti Képviselőcsoportja és Magyarország, hanem az egész kelet-közép-európai régió számára egyértelmű siker" - olvasható a fideszes EP-képviselőcsoport közleményében.
A költségvetés 141 milliárd euró kötelezettségvállalást, ebből közel 123 milliárd euró kifizetést irányoz elő. Középpontjában a gazdasági válság következményeinek kezelése áll. Az Európai Gazdaságélénkítési Terv 2,4 milliárd eurós forrása mellett további lendületet ad az európai gazdaságnak a versenyképesség növelésére és kutatás-fejlesztésre fordítható 11 milliárd euró. A parlamenti képviselők szerint a felzárkóztatási programokra szánt 36 milliárd eurós forrásokat is a gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés szolgálatába kell állítani.
Az Európai Parlament és a tagállami kormányokat képviselő Tanács a felzárkóztatási politika területén az esetlegesen felmerülő többlet forrásigények finanszírozására további 3,2 milliárd euró kifizetését is kész lehetővé tenni, ha a tagállamok a rendelkezésre álló keretek felhasználása után ezt még igénylik.
Surján László ugyanakkor hangsúlyozta: "az Európai Parlament nehéz helyzetben van, amikor a felzárkóztatási pénzeket akarja növelni, hiszen a tagállamok még a rendelkezésre álló forrásokat sem használják fel. Magyarország például a számára megnyílt több mint 9,5 milliárd euróból 2009 októberéig csak kevesebb, mint 3 milliárd euróhoz jutott hozzá. A fel nem használt összeg így több, mint a magyar kormány által az Európai Uniótól hitelképpen felvett 6 milliárd euró".
A mostani az utolsó olyan uniós költségvetés, amelyet még a nizzai szerződés alapján fogadtak el. Ennek során a képviselőknek még nem volt hatáskörük a mezőgazdasági büdzsé módosítására. Ennek ellenére az EP elérte, hogy a tejtermelők támogatására bekerült a költségvetésbe 300 millió euró. Surján megfogalmazása szerint ez már "Lisszabon szelleme", hiszen a december 1-én hatályba lépett Lisszaboni Szerződés szerint a parlament hatásköre költségvetési kérdésekben teljessé vált.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.