Agrárreform: csak óvatosan!

A közös agrárpolitika (KAP) jövőjéről tartanak tanácskozást a héten Párizsban többek között azzal a céllal, hogy „megakadályozzák az európai gazdáknak nyújtott támogatások megnyirbálását” 2013 után. A házigazda francia mezőgazdasági miniszter, Bruno Le Maire azzal indokolta a tanácskozás öszszehívását, hogy Franciaország a legfőbb haszonélvezője az Európai Unió jelenlegi mezőgazdasági támogatási rendszerének, így alapvető érdeke az, hogy a közös agrárpolitika megújítását szolgáló mozgalom élére álljon. A párizsi rendezvényen a 27-ből 22 tagállam vesz részt; Dánia, Nagy-Britannia, Hollandia, Málta és az EU soros elnöki tisztét jelenleg betöltő Svédország nem kapott meghívást, mert ők az uniós agrártámogatások radikális megnyirbálásának a hívei.

Abban már jó ideje egyetértés van az unión belül, hogy a közös agrárpolitikát meg kell reformálni, ám a hogyanról megoszlanak a vélemények. Az Európai Bizottság nemrég kiszivárgott tervezete az agrárbüdzsé jelentős csökkentésével számol hosszú távon úgy, hogy a biológiai sokféleség és a fenntartható gazdálkodás követelményeinek megfelelő agrártevékenységeket részesítenék közvetlen támogatásban az eddigi jövedelemjellegű kifizetések helyett.

A lisszaboni szerződéssel megerősödött Európai Parlament (EP) ugyanakkor értésre adta: minden befolyását latba kívánja vetni annak érdekében, hogy meggátolja az agrárbüdzsé bármely tételének lefaragását. Ha az EU eleget akar tenni az élelmiszer-biztonság, a biológiai sokféleség és a vízgazdálkodás terén jelentkező új igényeknek, akkor paradox döntés lenne az agrárbüdzsé jelentős csökkentése 2013 után – érvelt Paolo De Castro, az EP mezőgazdasági bizottságának olasz elnöke. José Bové, a testület francia alelnöke úgy fogalmazott, hogy a közös agrárpolitika intervenciós eszközeit nem felszámolni, hanem átalakítani kell. Mariann Fischer Boel, az EU távozó mezőgazdasági biztosa – aki az agrárliberalizáció elkötelezett hívének számít – maga is elismerte, hogy az uniónak erős közös politikára van szüksége, ha meg akar felelni a jövő kihívásainak.

Az új mezőgazdasági biztos, a román Dacian Ciolos álláspontjáról egyelőre nem sok derült ki azon kívül, hogy francia felesége révén szoros kapcsolat fűzi Párizshoz, és Michel Barnier, Franciaország belső piaci ügyekért felelős EU-biztosa rendkívül szoros együttműködésre törekszik vele. Az európai agrár-érdekvédelmi szervezetek mindenesetre üdvözölték a volt román mezőgazdasági miniszter jelölését az agrárbiztosi posztra.

Egy lépcsőben aligha tudja végrehajtani a közös agrárpolitika reformját, az ilyen kiadások lefaragását az EU – nyilatkozta lapunknak Somai Miklós, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

Mivel 2012 végéig is elhúzódhat a válság, és az EU-nak addigra döntenie kell ebben az ügyben is, első lépésként az agrárkiadások 60-70 százalékra történő visszanyesése valószínű. A magyar kutató szerint az is várható, hogy a közvetlen támogatások egy részét a tagállamok társfinanszírozás formájában a nemzeti költségvetésből fedezik. A 2004 óta csatlakozott tagok jó része már ma is alkalmazni kényszerül ezt a – versenysemlegességet csorbító – modellt. Magyarország 30 százalékkal növelhetné így a gazdáknak jutó – a régi tagállamokkal nem azonos szintű – támogatást, a költségvetési gondok miatt azonban az idén 20-25, jövőre pedig csak 15 százalék lehet a nemzeti hozzájárulás.

EurActiv, Eubusiness, VG

- 43 milliárd euró az idén a KAP kerete. Ebből 79 százalék szolgálja a fogyasztók számára jó minőségű, biztonságos élelmiszerek és a gazdáknak megfelelő jövedelem biztosítását

- a KAP legföbb haszonélvezőjének számító Franciaország 10, Spanyolország 7,1 és Németország 6,6 milliárd eurót kapott tavaly a közös agrárkasszából

- 43 milliárd euró az idén a KAP kerete. Ebből 79 százalék szolgálja a fogyasztók számára jó minőségű, biztonságos élelmiszerek és a gazdáknak megfelelő jövedelem biztosítását

- a KAP legföbb haszonélvezőjének számító Franciaország 10, Spanyolország 7,1 és Németország 6,6 milliárd eurót kapott tavaly a közös agrárkasszából-->