Biztosnak tűnik a hiánycél

Csak akkor kell jövőre 4,2-4,3 százalékos költségvetési hiánytól tartanunk, ha a kormány teljesen feléli a korábbi éveknél amúgy jóval magasabb összegű tartalékokat. Így válaszolt a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón Oszkó Péter pénzügyminiszter a deficit „elszállásával” kapcsolatos aggályokra.

Ismeretes: a fenti előrejelzést éppen a napokban tette közzé a jegybank. Oszkó azonban reméli, hogy a következő kormány sem meríti ki a 206 milliárdos tartalékot, márpedig az MNB csak erre az esetre jósolt a kormányzati 3,8 százaléknál magasabb GDP-arányos hiányt.

A szakminiszter emlékeztetett: az idén a válság ellenére mindössze 32 milliárd forintot használt fel a kabinet az általános tartalékból.

Helytelennek minősítette Oszkó Péter az 5-7 százalékos deficitről szóló, elsősorban ellenzéki előrejelzéseket is.

Ezek mögött az adatok mögött az a feltételezés húzódik meg, hogy jövőre sort kell keríteni az állami vállalatoknál felhalmozódott adósságok rendezésére. A pénzügyminiszter szerint azonban ez a forgatókönyv nemcsak hogy elkerülhető, hanem az adósságok költségvetés általi átvállalása hatalmas hiba lenne.

Ehelyett ezeket a cégeket olyan gazdálkodásra kell ösztökélni, amely megteremti a pénzügyi egyensúlyt, és így lehetővé válik a valóban riasztó, több tíz- és százmilliárd forintos méreteket öltő adósság leépítése.
Tágabb összefüggésben Oszkó Péter közölte: az eddigi költségvetési konszolidáció az egyensúly megteremtését célozta meg, 2010-től azonban az egyensúly megőrzése és a versenyképesség javítása áll a büdzsé középpontjában. A tárcavezető utalt az OECD felmérésére, amely szerint a ciklikusan kiigazított – vagyis nagy vonalakban a válság hatását kiszűrő – költségvetési adatok fenntartható fiskális pályát vázolnak fel hazánk számára. A nemzetközi szervezet arra számít, hogy mind a potenciális foglalkoztatási esélyek, mind a termelékenység növekszik Magyarországon.

A tájékoztatón kiderült az is, a kormány az államháztartás 2010-es finanszírozásában növeli a forintalapú állampapírok arányát, mivel a nemzetközi hitelkeret hatására jelenleg igencsak magas a devizahitelek államadósságon belüli aránya. Jövőre 39,4 százalékra csökken a béreket terhelő adó és járulékok összértéke, ennek hatására pedig emelkednek a reálbérek – vetítette előre tegnap Oszkó Péter. KR