„A vállalatoknak el kell gondolkozniuk, miként tudnak továbbra is ugyanannyit nyújtani az alkalmazottaiknak úgy, hogy az ne kerüljön többe” – mondja Zolnay Judit, az Aviva értékesítési és marketing-vezérigazgató-helyettese. „A jelenlegi adózási szabályokat és tendenciákat figyelembe véve konkurenciát jelenthet az életbiztosítás az adóval sújtott juttatások számára” – teszi ehhez hozzá Schaub Erika, a Generali személybiztosítási üzletágának igazgatója.
A biztosítók igyekeznek kihasználni a köztehermentesség nyújtotta előnyöket, és bár konkrét kampánnyal kevesen célozzák meg a munkáltatókat, az üzletkötőket már több helyen trenírozzák arra, hogyan domborítsák ki a termékek előnyeit. A munkavállalók mindenesetre szívesen veszik, ha foglalkoztatójuk ily módon gondoskodik róluk – az Erste Biztosító legalábbis a nyílt napok visszajelzéseiből ezt a következtetést szűrte le.
A nagyobb cégek menedzserei és tulajdonosai persze kivételt képeznek, esetükben nem ritka, hogy többéves fizetésüknek megfelelő, 20–50 millió forintos kockázati életbiztosítást kötnek rájuk a munkáltatók – számol be Mátyás-Kollár Gabriella, az Aegon Magyarország termékfejlesztési igazgatója. A kisebb cégeknél viszont az Aegon tapasztalatai szerint a megtakarítási lehetőséget is tartalmazó, egész életre szóló unit-linked konstrukciókat keresik, és más társaságok is e termékek fokozódó népszerűségéről számoltak be.
Az ilyen konstrukciókról azonban nem árt tudni, hogy hiába van bennük a befektetési elem, ahhoz adómentesen csak a biztosított halála után juthatnak hozzá a kedvezményezettek. Ha azonban a munkavállaló fel szeretné venni az eszközalapokban lévő befektetését, a biztosítás visszavásárlásakor meg kell fizetnie az szja-t és az egészségügyi hozzájárulást.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.