Jön az európai szabadalmi bejegyzés

Egy 1973-as egyezmény révén már ma is lehetséges, hogy bárki egyetlen eljárással, egyetlen nyelven lefolytatott eljárás révén egész Európára kiterjedő szabadalmat szerezzen. Ám ezek a jelenlegi rendszerben valójában nemzeti szabadalmak, és így a legtöbb országban mindenféle egyéb nemzeti szabálynak is meg kell felelniük. Hazánkban például az Európai Szabadalmi Közlönyben megjelent szabadalmak csak akkor hatályosak, ha a dokumentációjukat magyarra fordítva három hónapon belül benyújtják a Magyar Szabadalmi Hivatalnak.

Az EU-tagállamok versenyképességi tanácsának decemberi ülésén született politikai megállapodás értelmében ezt a rendszert valóban egységes európai szabadalom és egységes jogorvoslat váltaná fel. Ez nagy előrelépés lenne a szabadalmasok szempontjából, mert a mostani rendszer a szabadalmi dokumentációk kötelező lefordítása miatt igen időigényes és drága is: Arnaldo Abruzzini, az ipari és kereskedelmi kamarák európai ernyőszervezeteként ismert Eurochambres főtitkára szerint az EU-ban 70 ezer euróba kerül egy találmány jogi védettségének megszerzése, míg az Egyesült Államokban csupán 20 ezerbe.

A miniszteri tanácsban elfogadott tervezet szerint a közösségi szabadalom az EU valamennyi tagállamában hatályos lesz, ami kiküszöböli az extra nemzeti eljárási szinteket. A kormányok azonban egyelőre nem tudtak megállapodni abban, hogy a szabadalmi eljárást milyen nyelveken lehessen lefolytatni. Erről egy külön jogszabályban fognak megállapodni.

Ez a megoldás a búcsúzó svéd tanácsi elnökség nagy huszárvágása. Korábban ugyanis hosszú éveken át a nyelvek kijelölése körüli huzavona akadályozta az egységes szabadalom megteremtését – elsősorban Olaszország és Spanyolország ragaszkodott saját nyelvének elismertetéséhez, amitől azonban a többiek vonakodtak. A tagországok zöme szerint elég lenne három nyelv (az angol, a német és a francia), ám Madrid és Róma másként gondolja.

A miniszterek a védelem egységesítése mellett uniós szabadalmi bírósági rendszer felállításáról is megállapodtak, amely az egész EU-ra kiterjedő joghatósággal dönthet a vitás kérdésekben. Ez is igen fontos előrelépés lehet a cégek szempontjából, mert jelenleg csak nemzeti jogorvoslatra van lehetőség. Ez azt jelenti, hogy adott esetben 27 tagállam 27 bírósága előtt kell egy eljárást lefolytatni, ha valaki az unió teljes területére kiterjedő jogkövetkezményeket szeretne elérni. Nyilvánvaló, hogy ez rendkívül drága és nehézkes folyamat, amelytől sok cég visszariad. Még nagyobb gond, hogy a gyakran párhuzamosan zajló perekben az egyes államok bíróságai egymással homlokegyenest eltérő ítéleteket hoznak.

A szabadalmasoknak azonban érdemes megvárniuk az Európai Parlament eljárását is a pezsgőbontással – tanácsolják szakértők. Az EP-nek ugyanis együttdöntési jogosítványa van az ügyben, s a megállapodás már a miniszteri tanácsban is csak sokéves huzavona után született meg a 2003 óta tárgyalt ügyben, annyira eltértek az álláspontok.