Csakhogy mindez csalóka, mivel a 2009-es keresetnövelési tervek is meghiúsultak. Ugyanis az átlagosan tervezett béremelés 6,7 százalék volt, míg a megvalósult emelés alig érte el a három százalékot.
A felmérés, amely több mint száz, átlagosan 19,7 milliárd forintos éves árbevételű vállalatot térképezett fel, rávilágított: 2010 első fél évében is költségtudatos intézkedésekre készülnek a vállalatok, több mint 60 százalékuk továbbra is létszámstopot tart életben, és közel 40 százalékuk tervezi a javadalmazási stratégia átalakítását. Ha a jelenlegi arányokat nézzük, itthon a felső vezetői fizetések kevesebb mint 60 százalékát kapja átlagosan a középvezetői réteg, míg a szakértői munkakörökben körülbelül annak 15 százalékát viszik haza.
A fizikai munkakörökben ugyanez az arány alig éri el a 6 százalékot. Vajon a vezetők mi alapján differenciálnak és hogyan határozzák meg a fizetéseket egy adott munkakörben? A vállalatok 40 százaléka a saját iparágában jellemző bérszínvonalhoz méri saját fizetéseit, míg tízből két vállalat egy bizonyos földrajzi terület bérét tekinti mércének. Tíz további vállalatból kettő egyéb, speciális tényezőket vesz figyelembe, mint például a vállalatcsoport irányelveit, és kettőre nem jellemző, hogy figyelemmel kísérné a munkakörök béreit, vagy ha igen, általánosságban teszi azt – hangsúlyozta Makrai Fanni, a Hewitt budapesti irodájának javadalmazási tanácsadója. (Bővebben a manager magazin legfrissebb számában.)
A minimálbéremelésről szóló OÉT-megállapodást itt olvashatja el
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.